A tánc misztikája: maradj mozgásban
Oberlander Báruch rabbi Szimchát Tóra egyik leglátványosabb szokásából indul ki: a zsinagógákban a Tórával táncolunk. Az első és legegyszerűbb jelentés az öröm. Örülünk annak, hogy zsidók vagyunk, hogy megkaptuk a Tórát, és hogy lehetőségünk van micvákat teljesíteni.
A táncnak azonban van egy mélyebb üzenete is. A zsidó életnek élőnek, mozgásban lévőnek kell lennie. Nem lehet beleragadni egy helyzetbe, nem érdemes megelégedni azzal, ahol éppen tartunk. A Tóra tanulása, az ima és a micvák mind arra hívnak, hogy az ember folyamatosan közeledjen az Örökkévalóhoz.
A körben való tánc különösen szépen fejezi ki ezt. Van olyan pillanat, amikor az ember közelebb kerül a középponthoz, majd ismét távolabb halad. Ha azonban benne marad a körben, és tovább mozog, újra közel kerül.
Ez fontos tanítás annak is, aki úgy érzi, eltávolodott a zsidóságtól. A távolság önmagában még nem végleges állapot. Amíg az ember nem lép ki a körből, amíg kapcsolatban marad a közösséggel, a Tórával, az ünnepekkel és a micvákkal, mindig van út visszafelé.
Szimchát Tóra öröme ezért mozgásba hív. A tánc azt üzeni: ne állj meg, ne mondd azt, hogy már túl messze vagy. Maradj a körben, és menj tovább. A zsidó életben mindig lehet még egy lépést tenni az Örökkévaló felé.
