Ki imádkozik értem? – Egy néma erő nyomában
A Slách hetiszakaszban az ismert történet szerint Mózes kémeket küld Kánaán földjére. A tizenkettes csoportból csupán ketten maradnak hűségesek: Josuá (Jehosua) és Kálév (Kalév). De vajon miért imádkozott Mózes kifejezetten Josuáért – és miért nem Kalévért?
Egy betűnyi ima
A Tóra elmondja, hogy Mózes Hoseá nevét Jehosuává változtatta. A „Júd” betű hozzáadásával az Isten neve került a nevébe – ez volt Mózes imája, hogy Josuá ne essen a tíz lázadó kém hibájába. „És elnevezte Mózes Hoseá, Nún fiát Jehosuának” – mondja a vers, ami a kommentátorok szerint egy védőima kifejezése.
Kálév nem marad ima nélkül
De mi van Kalévvel? Miért nem imádkozott érte Mózes? A válasz meglepő, és mélyen emberi. Kalév már „el volt látva” imával – méghozzá a felesége, Mirjám révén. „A zsidó nő mindig imádkozik a családjáért” – mondja Oberlander rabbi. „Péntek este gyertyagyújtáskor letakarja a szemét, és mondja az imát a férjéért, gyerekeiért, mindenkiért.”
A női ima csendes ereje
Ezért, mondja a tanítás, Kalév nem szorult külön Mózes közbenjárására – „mert a felesége imája már vitte őt”. Josuá viszont akkor még nem volt házas – feleséget csak később, Rácháv személyében talál majd, amikor már beléptek az Ígéret Földjére. Így Mózesnek kellett pótolnia az „otthoni ima” hiányát.
A mindennapi hősnők
Ez a rövid szakasz rámutat a női ima, a rejtett gondoskodás és a családi erő szerepére a zsidó hagyományban. Mózes imája fontos volt – de Mirjámé életet formáló. „Itt látjuk, mit jelent egy nő imája” – zárja a rabbitanító.