Igazsággal ítélj!
Kedosim hetiszakasz – miért a jóindulat a legreálisabb olvasat?
Mit tegyen az ember, ha valaki olyasmit tesz, ami bántja, zavarja, vagy első pillantásra egyenesen rosszindulatúnak tűnik? A Kedosim hetiszakasz erre ad útmutatást: „igazsággal ítéld meg embertársadat”. A rabbi szerint itt egy nagyon finom, de döntő jelentéskülönbségen múlik minden.
A közismert értelmezés úgy szól, hogy az embert jóindulattal kell megítélni. Ha valami kétféleképpen is magyarázható, akkor próbáljuk a kedvezőbb lehetőséget választani: talán nem akart rosszat, talán félreértés történt, talán más állt a háttérben. Ez szép erkölcsi tanácsnak hangzik. A Tóra azonban nem egyszerűen azt mondja, hogy légy jóindulatú, hanem azt, hogy ítélj igazsággal.
A rabbi szerint éppen ez a lényeg: a jóindulat nem udvariasság vagy lelki nemesség csupán, hanem legtöbbször maga az igazság. Sokkal nagyobb erőfeszítés kell ahhoz, hogy az ember rögtön rossz szándékot feltételezzen, mint ahhoz, hogy belássa: a helyzet valószínűleg összetettebb annál, mint amit elsőre lát.
Ráadásul az ember szinte soha nincs teljes helyzetismeret birtokában. Nemcsak a tett számít, hanem a háttér, a körülmények, az előzmények is. Atyák bölcs tanításai ezért mondják: ne ítéld meg a másikat, amíg nem vagy az ő helyében. Márpedig az ő helyében valójában soha nem vagyunk.
A hetiszakasz tanítása így nem naiv optimizmus, hanem fegyelmezett önkorlátozás. Az ember ne siessen ítélettel, és főleg ne a legrosszabb magyarázatot válassza elsőként. Az igazsághoz vezető út legtöbbször a jóindulat felől nyílik meg.
