Tanítsd unokádat is
Brisz, Purim és a nemzedékek láncolata
A rabbi ezúttal az Egyesült Államokból, Philadelphiából jelentkezik, ahová unokája brit milájára érkezett. Az utazás nem volt egyszerű: Purim napján kellett elindulni Budapestről, hogy időben odaérjenek a különleges eseményre. A brit milá – a körülmetélés szertartása – a zsidó élet egyik legfontosabb pillanata, amely a gyermek belépését jelenti Ábrahám szövetségébe.
A rabbinak különleges megtiszteltetés jutott: ő lehetett a szándák, az a személy, aki a szertartás alatt az ölében tartja a csecsemőt. A hagyomány ezt a szerepet az oltárhoz, a mizbéáchhoz hasonlítja, és nagy érdemnek tartja. A szertartást egy tapasztalt mohel végezte el, gyorsan és pontosan, ahogy az ilyenkor szokás.
Az unoka neve Menáchem Mendel lett. Ez a név több családi emléket is hordoz: így hívták a rabbi idősebb fiát is, akihez a mostani édesapa, Lézer különösen közel állt. A névválasztás így egyszerre kapcsolódik a család történetéhez és a lubavicsi hagyományhoz.
A rabbi a Talmud egy tanítását idézi: aki nemcsak a fiát, hanem az unokáját is Tórára tanítja, az olyan, mintha maga is ott állna újra a Szináj-hegynél a Tóraadáskor. A Tóra szavai – „tanítsd fiaidat és unokáidat” – azt fejezik ki, hogy a hit és a tudás továbbadása nemzedékről nemzedékre újra és újra megteremti a Tóraadás pillanatát.
Egy érdekes gondolat kapcsolódik ehhez az Ámidá imájából is. Az egyik áldásban azt mondjuk: „nemzedékről nemzedékre hálát adunk Neked”. Ebben – magyarázzák a bölcsek – benne rejlik az a kérés is, hogy gyermekeink és unokáink is kapcsolatban maradjanak az Örökkévalóval, és folytassák a hagyományt.
A rabbi áldással zárja gondolatait: legyen sok öröm a gyermekben, nőjön fel egészségben, és járjon ősei útján. Ha így lesz, akkor minden nemzedék újra és újra ott állhat a Szináj-hegynél, és továbbadhatja a Tórát a következő generációnak.
