Szárazföld a vízben
Besálách hetiszakasz

A Vörös-tenger kettéválása az egyik legismertebb bibliai csoda. A rabbi azonban egy kevésbé ismert midrást idéz: nemcsak a tenger vált ketté, hanem az egész világon minden víz – tavak, folyók, sőt még egy pohár víz is – ugyanabban a pillanatban. Ez elsőre nehezen érthető: Izrael fiainak menekülése miatt valóban szükség volt a tenger megnyílására, de mi értelme volt annak, hogy minden víz kettéváljon?

A rabbi magyarázata szerint itt nem pusztán természeti jelenségről van szó. A zsidó gondolkodásban a „víz” gyakran jelképes jelentést hordoz. A Zsoltárok könyvében szereplő kifejezés – „sok víz” – az élet nehézségeire, problémáira, sodró erejű helyzeteire utal. A víz az, ami elborít, elsodor, amiben az ember könnyen elveszíti a talajt a lába alól.

Amikor a Midrás azt mondja, hogy minden víz kettéválik, azt tanítja: nemcsak akkor történik segítség, amikor egyetlen konkrét veszélyből kell megmenekülni, hanem az élet minden területén. Az Örökkévaló képes arra, hogy a legnagyobb zűrzavarban is utat nyisson, és szárazföldet adjon ott, ahol addig csak víz volt. A „kettéválás” azt jelenti, hogy a probléma nem tűnik el, de átjárhatóvá válik: lesz benne út, kapaszkodó, megoldás.

Ezért különleges ez a hét, amikor a zsinagógákban felhangzik a Tenger dala. A rabbi szerint ez nemcsak emlékezés egy múltbeli csodára, hanem lehetőség is: imádság és remény arra, hogy mindenkinek a saját „vizei” is kettéváljanak. Hogy aki nehézségben van, megtalálja a szárazföldet – a biztos pontot, ahol újra meg lehet állni.