Két szó, ami közelebb hozza a Messiást
A bálsemtovi útmutatás a reggeli imából
Vannak mondatok, amelyek megváltoztathatják a napunkat – sőt, a világot is. Oberlander Báruch rabbi egyik személyes emléke nyomán egy ilyen különleges mondatra hívja fel a figyelmet: „Áhává rábá” – „Nagy szeretettel szerettél minket”. A reggeli imában, közvetlenül a Smá Jiszráél előtt hangzik el ez a bekezdés, és gyerekként, a pápai zsinagógában, Brooklynban már ő is érezte, hogy ez más, mint a többi ima.
A szeretet, ami nem függ semmitől
A Bál Sém Tov, a chaszidizmus alapítója szerint, ha valaki ezt a mondatot – „Áhává rábá ahavtánu” – „Nagy szeretettel szerettél minket” – lassan és mély átéléssel mondja, ezzel közelebb hozza a Messiást. De vajon miért éppen ezt a részt emeli ki a Bál Sém Tov? Hiszen az egész bekezdés gazdag tartalommal bír: a Tóra tanulásáért, a micvák teljesítéséért, a szív tisztaságáért imádkozunk benne. A rabbi válasza világos: a kulcs az a két szó – „nagy szeretettel”.
Ez a szeretet ugyanis nem érdemhez kötött. Nem feltételezi, hogy minden micvát hibátlanul teljesítettünk volna. Ez a szeretet akkor is jelen van, amikor eltávolodunk. Isten mindig szeret, és mindig vár.
Egy mondat, ami miatt nem léptek be Izraelbe
A Slách hetiszakasz szomorú történetéhez kapcsolódik ez a gondolat. A kémek visszatértek Kánaán földjéről, és rossz híreket terjesztettek. A nép félt, sírt, és azt mondták: „Mert gyűlölt minket az Örökkévaló, azért hozott ki bennünket Egyiptomból.” Ez az a mondat – mondja Oberlander rabbi –, amely megpecsételte sorsukat. Nem a félelem volt a bűn, hanem az, hogy megkérdőjelezték Isten szeretetét.
Ez volt a legnagyobb vád: azt feltételezték, hogy az Örökkévaló gyűlöli őket.
Hogyan mondjuk az Áhává rábát?
Ezért olyan fontos, hogy amikor reggel imádkozunk, ne csak elsoroljuk az imát, hanem megálljunk annál a résznél, amely a legmélyebb üzenetet hordozza: Isten szeret minket. Ezt nem csak állítani kell – érezni is. Mondani kell lassan, hangosan, méltósággal.
Ha az ember ezzel a tudattal éli a napját, akkor másként tekint magára, másként kapcsolódik a másikhoz – és talán valóban közelebb jön a megváltás.
