Vedd fel a telefont: Isten azt akarja tudni, hogy itt vagy
Oberlander Báruch rabbi Ros hásáná egyik legszebb imaképéből indul ki: úgy kérjük az Örökkévalót, szeressen bennünket, ahogy az apa szereti a gyermekét. Ennek erejét egy 2021-es történettel szemlélteti, a meroni tragédia idejéből.
Egy apa arra kérte a fiát, hogy Lág báOmerkor ne menjen Mironba. Aggódott a hatalmas tömeg miatt. A fiú eleinte megígérte, hogy otthon marad, végül mégis elutazott. Aznap bekövetkezett a tragédia, amelyben negyvenöten életüket vesztették. A fiú telefonja újra és újra csörgött: az apja hívta.
A fiú félt felvenni. Tudta, hogy ezzel kiderül: megszegte apja kérését. Valaki azonban azt mondta neki: most az apádnak egyetlen dolog számít, hogy megtudja, élsz. A fiú végül felvette a telefont. Az apa pedig csak ennyit érzett: hála Istennek, a fiam él. Abban a pillanatban nem a számonkérés volt fontos.
A rabbi szerint Ros hásánákor hasonló a helyzet. Az ember könnyen távol marad Istentől azért, mert tudja, mennyi mindent rontott el. Fél a „hívástól”, mert attól tart, előkerül minden mulasztása. Ros hásáná azonban arra hív, hogy jelentkezzünk: menjünk el a zsinagógába, halljuk meg a sófárt, forduljunk újra az Örökkévalóhoz.
A legfontosabb első lépés egyszerű: „Élünk, itt vagyunk, és szeretnénk tovább menni Veled.” Ez a tsuvá egyik legmélyebb oldala. Az ember visszatalál Istenhez, és újra létrejön a kapcsolat.
Ros hásáná ezért a hazatérés ünnepe is. Nem kell attól félni, hogy túl késő. Az Örökkévaló örül annak, amikor a gyermeke végre „felveszi a telefont”, és újra szól hozzá.
