És ha nem? Eliezer terve és a lelki felkészülés

Mit tehet az ember, ha nem teljesül, amit a legjobban akart? Oberlander Báruch rabbi a Chájé Szárá hetiszakasz kapcsán egyetlen apró kifejezésből mutatja meg, hogyan lehet egy célért teljes erővel dolgozni, és közben a másik lehetőségre is felkészülni.

Mindenkinek vannak törekvései és tervei. Nagyon szeretne megkapni egy állást, egy kinevezést, egy pénzösszeget vagy egy üzletet. Ha bekövetkezik, minden tökéletes. Ha viszont nem, sokan azt sem tudják, mit kezdjenek magukkal: bukásként élik meg, mintha vége volna az életnek. A rabbi szerint ez nagyon nem egészséges és nem helyes. Jó, ha vannak törekvéseink, de mindig készülni kell arra, hogy talán másképpen lesz.

A hetiszakasz izgalmas történetet beszél el. Eliezer, Ábrahám szolgája feleséget keres Izsáknak, és egész tervet talál ki arra, hogyan ismeri majd fel azt a lányt, aki megfelel neki. A végén úgy tűnik, hogy minden jól megy. A Tóra ekkor azt írja, hogy a férfi figyelt, és elgondolkodott: „vajon szerencséssé tette-e az Örökkévaló az útját, vagy nem”.

Csakhogy a Tórában minden kifejezés pontos, semmi sincs benne fölöslegesen. A „vagy nem” már része a kérdésnek: aki azon tűnődik, szerencséssé tette-e az Örökkévaló az útját, az eleve azt kérdezi, igen vagy nem. Miért kellett akkor mégis odaírni?

A válasz szerint Eliezer nagyon lelkes volt, és tényleg a legjobb lányt akarta megtalálni Izsáknak. Mindent megtett, hogy összejöjjön, de lelkileg arra is felkészült, hogy nem így alakul.

A rabbi szerint ez bizonyos szempontból hit kérdése. Az ember imádkozik, és mindent kér az Örökkévalótól, de sosem tudhatja, hogy Ő jóváhagyja-e a kérést, igent mond-e vagy nemet. Amit az Örökkévaló dönt, és ahogyan Ő intézi a dolgokat, azt el kell fogadni. Ezt fejezi ki Eliezer hosszú mondata is: akár így lesz, akár nem, ő elfogadja az Örökkévalótól.

Ezt nevezi a rabbi egészséges hozzáállásnak: az ember megteszi, amit tennie kell, tervez, és próbál sikeres lenni. Ha pedig a válasz mégis az, hogy nem, azt is el kell fogadnia.