„Ábrahám szövetségébe felnőtt fejjel” – Négy férfi brisze Oberlander Báruch rabbi vezetésével
Van, amikor egy élet megváltozik – egy döntés nyomán, egy szövetség révén. Az elmúlt napokban egy ilyen, rendkívül különleges és megható esemény történt Budapesten: négy zsidó férfi, felnőtt fejjel vállalta a körülmetélést, és ezzel beléptek Ábrahám szövetségébe, a zsidó nép legősibb, legmélyebb spirituális kötelékébe.
Oberlander Báruch rabbi meghatottan számolt be a történtekről:
„Négy felnőtt belépett Ábrahám szövetségébe, vállalta a körülmetélést, és ezzel teljes tagúak lettek a zsidó közösségnek.”
A zsidó lélek teljessége
A haláchá, a zsidó jog egyértelműen kimondja: aki zsidó anyától született, zsidó. Mégis – magyarázza a rabbi – a zsidó misztika, a kabbala tanítása szerint a zsidó lélek akkor válik teljessé, amikor az ember belép Ábrahám szövetségébe, vagyis részesül a brisz milában, a körülmetélés szertartásában.
Ezért is volt különösen megható, hogy a négy férfi – három fiatal és egy csaknem 50 éves – önként vállalta ezt az áldozatot, spirituális felemelkedésük jegyében.
„Ez nem lehet kérdés, hogy ez egy áldozat, de ez egy olyan áldozat, amit az Örökkévaló elvár tőlünk” – hangsúlyozta a rabbi.
Történelmi hátterek, személyes döntések
Magyarországon történelmi okok – a háborúk, üldöztetések, asszimilációs nyomás – miatt sok zsidó férfi nem részesült a brisz milában gyermekkorában. Mégis, amikor a vallási tudat újra éled bennük, elérkezik az idő, amikor úgy döntenek: „Most teljes értékű tagja akarok lenni a zsidó népnek – testben és lélekben egyaránt.”
Az egyik férfi, aki vállalta a briszt, évtizedekkel ezelőtt még Oberlander rabbi tanítványa volt az Anna Frank iskolában. Most, felnőttként, visszatért – és új fejezetet nyitott.
Héber nevet kapni: új kezdet
A brisz során a férfiak zsidó nevet is kapnak – a név, amely a zsidó lélekhez kapcsolódik. Ahogy a rabbi fogalmaz:
„A zsidó, a héber nevet csak a körülmetélés után kapja a zsidó férfi.”
Ez alkalommal:
-
az egyikük Joszef Cháim lett,
-
egy másik Jósua,
-
egy harmadik Dániel,
-
a negyedik pedig Meir névre lett elnevezve.
Mindegyikük elmondta: „Az én fiam Isten segítségével már a nyolcadik napon fogja megkapni a briszt.” Ez a mondat talán mindennél jobban kifejezi, mennyire mély és valódi volt a döntésük.
Jiszchák és Ismáél vitája: mit jelent „jobbkor”?
A Midrás szerint még Ábrahám két fia, Jiszchák és Ismáél is vitatkoztak azon, kié az értékesebb brisz:
-
Ismáél azt mondta: „Én 13 éves voltam, tudatosan vállaltam.”
-
Jiszchák azt válaszolta: „Én már nyolcnaposan részesültem benne – még mielőtt bármit tudhattam volna.”
Ez a párbeszéd örök kérdést vet fel: Mi a nagyobb: tudatos döntés vagy gyermekkori természetesség?
Valójában mindkettő különleges, és egymást egészíti ki. Az egyik a zsidó folytonosság, a másik a személyes hit megnyilvánulása. Az egyik az apák öröksége, a másik az egyén útja.
Egy új év küszöbén
A brisz nemcsak fizikai aktus. Spirituális kapunyitás. És micsoda időzítés! Az esemény Elul hónapjában, a megtérés, a visszatérés idején történt. Egy új év, egy új kezdet előtt.
Ahogy a rabbi összefoglalta:
„Ez új kezdet az új évre. Kívánom mindenkinek, hogy gyógyuljon meg teljesen, és aktív tagja legyen a zsidó közösségnek. Mazl tov!”
Mazl tov Joszef Cháimnak, Jósuának, Dánielnek és Meirnek! Legyen az ő döntésük példakép mindannyiunk számára: hogy soha nem késő belépni Ábrahám szövetségébe – és hogy a zsidóság felvállalása mindig öröm és megtiszteltetés.
