Enni kell – de miért?
A Böhár hetiszakaszban olvassuk a smita- és jóvélév törvényét: minden hetedik évben, illetve minden ötvenedik évben meg kell pihennie a földnek Izraelben – nem szabad vetni, aratni, mezőgazdasági munkát végezni. Ez azt is jelenti, hogy a jóvélév előtt, a 49. évben sincs vetés, és az 50. évben sem. Két egymást követő év termés nélkül – hogyan lehet így túlélni?
A Tóra maga is számol ezzel a kérdéssel: „És ha azt kérdezitek: mit fogunk enni a hetedik évben, ha nem vetünk és nem aratunk?” – az Örökkévaló ígéri: „Áldásomat küldöm a hatodik évben, és az elegendő lesz három évre.”
Kinek jut eszébe kérdezni?
A vers alapján úgy tűnik, mintha a kérdés felvetése nem lenne dicséretes. „És ha azt mondjátok…” – nem biztos, hogy mindenki kérdezi. Oberlander Báruch rabbi egy találó idézetet hoz a Példabeszédek könyvéből, amely ezt a hozzáállásbeli különbséget világítja meg: „Az igaz jóllakik, a gonoszok gyomra mindig üres.” De hogyan lehet, hogy a gonosz gyomra üres marad, miközben eszik?
Az evés mint cél – vagy mint eszköz
A rabbi tanítása szerint itt nem a fizikai éhségről van szó, hanem a célról. Egyes emberek számára az evés a létezés értelmévé válik: nem azért élnek, hogy szolgálják Istent, hanem azért, hogy élvezhessék az evést. Ők mindig keresnek még egy falatot, még egy ízt, még egy gasztronómiai élményt. És amikor elfogyott, akkor sajnálják, hogy csak egy hasuk van.
Az igaz ember eszik, mert kell – hogy legyen ereje szolgálni az Istent, a közösséget, a családot. És ha marad valami a tányéron? Nem baj. Nem hiányzik neki.
Jóvél és bizalom
Ez a különbség vezet oda, hogy ki teszi fel a kérdést a jóvélév kapcsán: Mi lesz három év múlva? Az, akinek a biztonságérzete az evésen alapul, aggódni fog. Az, akinek az Istenbe vetett hite az alapja, tudja, hogy a hatodik év bősége elég lesz – és hálás, amiért most van mit enni.
„Enni kell – de nem ez az élet célja. És ha így élünk, könnyebb lesz kósert enni, tisztán élni, és hálásnak lenni az Örökkévalónak minden falatért” – zárta tanítását Oberlander Báruch rabbi.