Elie Wiesel 2009. december 9-11. között Magyarországra utazott, ami a háború utáni első hivatalos hazai látogatása volt, az EMIH-Magyar Zsidó Szövetség meghívására a magyarországi Chábád-Lubavics mozgalom alapításának 20. évfordulója alkalmából. Díszvendége volt az ebből az alkalomból a Parlament Felsőházi termében rendezett „Magyar-zsidó együttélés” című konferenciának, amelyen felszólalt többek között Bajnai Gordon miniszterelnök is. Wiesel látogatása során találkozott Sólyom László köztársasági elnökkel is.
„Bárhova is mentek, maradjatok zsidók!”
A Nobel-békedíjas író, professzor több mint hat évtized után látogatott először Magyarországra és tért vissza arra a helyre, amelynek falai között a diszkriminatív, jogfosztó zsidótörvényeket elfogadták, és a holokauszt végzetes folyamata útjára indult.
Magyar-zsidó együttélés konferencia a Parlamentben
A Parlament Felsőházi termében rendezték meg a „Magyar-Zsidó Együttélés” konferenciája, amelynek díszvendége Elie Wiesel volt. A képviselőkből, politikusokból, egyházi vezetőkből és a hazai zsidó közösség tagjaiból és vezetőiből álló közönség álló tapssal fogadta Wieselt.
Bajnai Gordon miniszterelnök beszédében méltatta Elie Wieselnek a holokauszt-történetének megismertetésében betöltött szerepét. Felhívta a figyelmet a hely történetére is, miszerint az Országházban szavazták meg a zsidótörvényeket.
Elie Wiesel hibátlan magyarsággal köszöntötte a jelenlévőket, megköszönte az EMIH-nek és a magyarországi Chábádnak, valamint a teljes zsidóságnak, amiért folytatják a tudományos, gazdasági intellektuális életben való részvételt. Kijelentette, hogy nem hisz sem a kollektív bűnösségben, sem a kollektív ártatlanságban. A ma embere csak a máért felel ‒ jelentette ki. Állást foglalt a holokauszttagadás törvényi büntethetősége mellett és a közöny veszélyére hívta fel a figyelmet.
Köves Slomó rabbi is felszólalt
Köves Slomó rabbi megjegyezte, hogy ebben a házban a vallásos zsidóság két képviselője is ült 1927-től, akik később 600.000 társukkal együtt elhagyták az országot, s sohasem tértek vissza. Meghatódottan beszél dédnagyapjáról, aki azért nem lehetett praktizáló ügyvéd, mert Temesvárt Romániához csatolták, és ő nem volt hajlandó felesküdni a román zászlóra, hanem hű maradt hazájához, Magyarországhoz. A holokausztból levonandó tanulságok mellett megemlítette, hogy 1000 éve élnek zsidók a Kárpát-medencében, mégis csak 140 évvel ezelőtt voltak (politikailag) egyenjogúvá. Méltatta Oberlander Báruch rabbi, és felesége, Batsheva rebecen érdemeit, milyen heroikus munkát végeztek az elmúlt 20 évben Magyarországon, majd Elie Wiesel és Joszef Priel átadták Oberlander Báruch és Batsheva részére a „Magyar-Zsidó Jövőért” megtisztelő kitüntetést. Oberlander Baruch rabbi megemlékezett híres rabbi nagybátyjairól, kik Magyarországon éltek, tanítottak és segítették a magyar zsidó közösségeket.
„Az erő és a haszidizmus ötvözete a Chábád. Fejet hajtok előttük”
Aznap este Elie Wiesel a Corinthia Grand Hotel Royalban jó hangulatú jótékonysági díszvacsorát adott a Chábád Lubavics mozgalom húsz éves évfordulója alkalmából, amelyen Elie Wiesel mellett felszólalt többek között Oberlander Báruch rabbi és Aliza Bin-Noun, Izrael Állam nagykövet asszonya is. A díszvendég beszédét követően levetítettek egy rövid filmösszeállítást a
Chábád Lubavics Mozgalom magyarországi 20 évéről. Elie Wiesel professzor szellemes haszid történetekkel megtűzdelt beszédet mondott a lubavicsi mozgalomhoz fűződő kapcsolatáról.
Elie Wiesel másnap interjút adott a Jewish Educational Media-nak, a Chábád oktatási hálózatnak, amelyben elsősorban a Rebbéhez fűződő mély és meghitt kapcsolatát idézte fel. Ezt követően dr. Sólyom László köztársasági elnök a Sándor Palotában fogadta Elie Wieselt és feleségét, Mariont, Oberlander Báruch és Köves Slomó rabbik társaságában. Sólyom az oktatás fontosságát hangsúlyozta és megemlítette, hogy Kertész Imre irodalmi Nobel-díját követően a „Sorstalanság” szélesebb körben vált olvasott irodalommá.
Erdő Péterrel az Egyházak összefogásáról
Wiesel ezt követően az egyházak vezetőivel találkozott, amelyen Erdő Péter bíboros hangsúlyozta, és az egyházak összefogását és a közös tanulást sürgette.
Elie Wiesel utolsó napja Budapesten
Látogatása utolsó estéjén mintegy tízezer érdeklő jelenlétében a Hetek Közéleti Klub rendezvényének díszvendége volt, ahol számos hazai politikus, közéleti személyiség és művész mellett megjelent Izrael Állam budapesti nagykövete, a szlovén nagykövet, illetve az Egyesült Államok konzulja, továbbá Köves Slomó, az EMIH-Magyar Zsidó Szövetség vezető rabbija és Feldmájer Péter, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége elnöke. Elie Wiesel mintegy egyórás előadásában köszönetet mondott a megjelenteknek, akiket Izrael barátainak nevezett. Kijelentette, zsidók és keresztények között soha nem volt olyan jó a viszony, mint napjainkban. Zsidók és keresztények barátok és szövetségesek, mondta az író, közös ellenségeik között pedig az antiszemitizmust, a fasizmust és a bigottságot említette. Zsidók és keresztények egyaránt várják a Messiást, akinek eljövetele – vagy visszajövetele – az egyedüli megfelelő válasz lesz a holokausztra – fogalmazott Elie Wiesel. Előadása után az író a jelenlévők kérdéseire válaszolt.
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.