Amikor nincs biztonság – és mégis ünnepelünk
Oberlander Báruch tanítása Szukkot negyedik napján
„Mi a micva ezen a héten?” – teszi fel a kérdést Oberlander Báruch rabbi. A válasz egyszerűnek tűnik: kivonulni a lakásból, a házból, és beköltözni egy ideiglenes sátorba, a szukába. Ám a következő kérdés már jóval mélyebb: miért? Mi ennek a lelki tanítása?
A Tóra maga adja meg a választ: „Azért lakjatok sátorban, hogy emlékezzetek, amikor Izrael fiai kijöttek Egyiptomból, sátorban laktattam őket.” De valóban ünnepelni kell azt, hogy a zsidók sátorban, kiszolgáltatottan éltek a sivatagban?
„Az, hogy sátorban laktunk, az egy hátrány, az egy mínusz, ez nem egy előny. Semmi csoda nincs ebben.” – jegyzi meg a rabbi. És mégis: Szukkot a legnagyobb örömünnep, zman szimcháténu, „örömünk ideje”.
Mi a sátor üzenete?
A szukká, ez az egyszerű, ideiglenes építmény – vékony tetővel, gyenge fallal – a bizonytalanság jelképe. Ugyanakkor pont ebben a törékenységben rejlik a legnagyobb tanítás: nem a falak adnak biztonságot, hanem az Örökkévaló.
„Sajnos az ember élete olyan, hogy nem mindig lehet azt mondani: ‘a házam a váram, minden rendben van’. Valamikor a munkahely, valamikor a pénz, valamikor az egészség, valamikor a párkapcsolat – és az ember hirtelen sátorban találja magát.”
De Szukkot nem siratás, nem gyász. A Tóra azt mondja: ünnepelj a sátorban. Mert ott is, éppen ott jelenik meg a legmélyebb isteni gondviselés.
Bizonytalanságban is lehet örülni?
Igen – tanítja a rabbi. Mert az öröm nem a kényelemből fakad, hanem a bizalomból. Abból a belső bizonyosságból, hogy a sivatagban is volt felhő, manna és forrás – és a sátor sem az egyedüllét szimbóluma, hanem annak, hogy Isten velünk van még a legsebezhetőbb pillanatokban is.
„Az embernek tudnia kell, hogy még a sátorban is ott van az Isten vele, és az Isten segít neki. Nem szabad megállni – pont fordítva, tovább kell menni.”
És ez nem elméleti tanítás. A zsidó nép 40 éven át vándorolt a sivatagban. Mégis elértek a célhoz. A sátor tehát nem az út vége – hanem az út egyik legfontosabb állomása.
Szukkot a lélek próbája
A sátor, mondja Oberlander rabbi, a zsidó élet metaforája. Hiszen bármikor jöhet egy váratlan nehézség, egy krízis, amikor megrendül, amit addig biztosnak hittünk. De az öröm, az igazi, belülről fakadó öröm, nem függ az időjárástól, a bankszámlától vagy a körülményektől. Hanem abból születik, hogy tudjuk: az Örökkévaló vezet bennünket.
„Amikor megvan az embernek a hite, hogy Isten kezében van, akkor azzal át tudja vészelni a legnehezebb időt is.”
Szukkot nem csak egy ünnep a naptárban. Szukkot emlékeztet minket arra, hogy még ha ideiglenes, törékeny, nyitott is a sátorunk – az Örökkévaló ott lakik velünk. És ha vele vagyunk, akkor bárhol otthon lehetünk. Boldog, örömteli ünnepet kívánunk mindenkinek!
