Életeket tönkretenni?
József álmai, a testvéri gyűlölet és az isteni gondviselés türelmes útja
A Vájésev hetiszakasz József történetével indít: egy fiatal fiúval, akinek különleges álmai vannak – azt látja, hogy egy napon ő lesz a vezető, és testvérei meghajolnak előtte. A testvérek ezt nem bírják elviselni. Egy ilyen jövőkép számukra elfogadhatatlan, sőt fenyegető. És elkezdődik egy hosszú, fájdalmas háború testvérek között.
A gyűlölet húsz évre tönkreteszi a család életét.
Eladják Józsefet rabszolgának.
Jákob évtizedekig gyászolja fiát, és úgy érzi, elveszítette őt örökre.
A testvérek azt hitték, hogy ha elpusztítják József álmait, elpusztítják a jövőt is, amit az az álom jelképez. De a történet végén pontosan az történik, amit József álma előre jelzett: Egyiptom alkirályává válik, és testvérei valóban meghajolnak előtte – csak éppen nem hatalmi erőszakból, hanem az éhínségtől való megmenekülés reményében.
Egy egyszerű, de nagyon mély mondatot mondott valaki a Vasvári zsinagógában József történetét hallgatva:
„Gyűlölettel és háborúval nem lehet megváltoztatni semmit.”
És valóban:
– A testvérek minden igyekezete ellenére az isteni terv megvalósult.
– József sem a maga erejéből lett vezető, hanem mert az Örökkévaló így akarta.
– A háború csak rombolt: életeket tört ketté, sebeket hagyott maga után, és fölösleges gyászévtizedeket okozott.
A Tóra azt tanítja: ha valami nem tetszik, ha valami mást szeretnénk elérni, nem mások életének tönkretétele a megoldás. Nem háború, nem rosszindulat, nem gyűlölet.
Az egyetlen valódi út:
imádkozni, kérni, és elfogadni, hogy a világot nem mi irányítjuk.
Az Örökkévaló kezében van minden sors, és amit Ő elrendel, az úgyis megtörténik – kár útközben rombolni, kár tönkretenni mások és saját életünket.
Milyen felszabadító lenne, ha ezt a történetet nemcsak elolvasnánk, hanem bele is építenénk a saját életünkbe: békével, imával, alázattal közeledni ahhoz, amit szeretnénk – és nem háborúval.
