A magyarkomjáti zsinagóga, a kelet-európai fa zsinagógák egyik utolsó fennmaradt példája, hamarosan új életre kel az ungvári skanzenben.
A fából készült zsinagógák egykor Közép- és Kelet-Európa zsidó építészetének különleges ékkövei voltak. A második világháború előtt Kárpátalja-szerte százával álltak ezek a kívül egyszerű pajtának kinéző, belül díszes imaházak. Az egyik utolsót közülük most Magyarkomjátról az ungvári skanzenbe költöztetik, ahol a helyi közösség is használhatja majd. Szabó Györggyel, a MAZSÖK elnökével és a projekt lelkes közreműködőjével beszélgettünk.
Nem először beszélgetünk és mindig nagyon érdekes ügyekről, amikkel foglalkozol. Hogy kerültél kapcsolatba ezzel az akcióval?
Közel három évvel ezelőtt keresett meg Magyarország ungvári főkonzulja, Bacskai József, azzal, hogy Magyarkomjáton áll ez a fazisnagóga, és valamit kellene vele csinálni. Elég sok kétellyel bírtam az üggyel kapcsolatban. Aztán a főkonzul úr kitartó kérlelésére beültem a kocsiba, és elmentem Kárpátaljára. Ott láttam ezt a zsinagógát, ami elég rossz állapotban volt, de állt. A belső tér sérült volt, bár megvolt a női szakasz egy része és a chéder, ahol a gyerekek tanultak, a belső berendezése azonban eltűnt. A zsinagógát díszítő Dávid-csillagos ablak kikerült a washingtoni Holokauszt Múzeumba, és most is ott van kiállítva. Alapvetően így kezdődött a kapcsolatfelvétel.
Mire használták az épületet az elmúlt időszakban?
Hagymaraktár volt. Amikor először ott voltam, akkor még hagyma volt benne. Egy magántelken állt, egy vegyesbolt udvarán keresztül lehetett bejutni. Néhány hónappal ezelőtt derült ki, hogy régen a zsinagóga előtt utca volt, amit a kommunista időkben a bolt tulajdonosa lezárt. Így az utca megszűnt, és a zsinagóga az ő udvarába került. Ez így is maradt nagy szerencsénkre, mert a bolt jelenlegi tulajdonosa anyatigrisként őrizte az épületet: nem engedte lebontani, nem engedett vele semmit sem csinálni.
Mi volt a terv, amivel megkeresett a főkonzul úr?
Az, hogy át szeretnék telepíteni a zsinagógát az ungvári skanzenbe, hogy megőrizzék az utókornak. Elkezdtük összerakni a főkonzul úrral, hogy hogyan lehetne ezt megvalósítani. Az ungvári skanzen volt a másik mozgató erő, Vaszil Kocan igazgató úrral együtt. Elkezdtek árajánlatokat bekérni, hogy mennyiért bontanák le, szállítanák el, építenék újra.
Olyan csapatokról beszélünk, akik értenek ezekhez az áttelepítésekhez, hiszen az ungvári skanzenben rengeteg olyan, többségében faépület van, amit Kárpátalja több helyszínéről szállítottak oda és ott építettek újra.
Szinte minden egyház fatemploma megtalálható a skanzenben. Ha a zsinagóga is ott lesz, akkor minden kárpátaljai egyház képviselve lesz. Miután megkaptuk az árajánlatokat, elkezdtünk körülnézni főkonzul úrral, milyen lehetőségek vannak a finanszírozásra. Végül a költségek közel kétharmadát Magyarország Külügyminisztériuma biztosította, részben a főkonzulátuson, részben a Mazsökön keresztül, a maradék egyharmadot pedig két kárpátaljai gyökerű zsidó család állta magánadományozóként.
Megvolt az anyagi háttér – hogyan zajlott a megvalósítás?
Az út rögös volt, az ukrán hatóságok hol kiadták, hol visszavonták az engedélyeket. Azt hiszem, negyedszerre hívott a főkonzul úr, hogy most aztán egészen biztosan megvannak az engedélyek. Akkor nagyon gyorsan hozzáfogtunk, még mielőtt ismét visszavonják őket. Nagyjából másfél–két hónappal ezelőtt kezdődött el a zsinagóga elbontása.
Mit lehet tudni az épületről magáról? Mikor épült és miért olyan különleges?
Már 1865-ben szerepelt kataszteri térképeken, tehát akkor már biztosan létezett. Nagyon érdekes a szerkezete: teljes fa szerkezetű épület, vályoggal kitapasztott falakkal. Három-négy centis faágakból álló háló adja a falak szilárdságát, vastagabb tartógerendák segítségével. Az alap fölött egy hatalmas, körülbelül 50×50 centis gerenda fut végig, amely vízszintesen tartja az egész épületet.
A bontás során a mesterek azt mondták, hogy skandináv építési jegyeket is láttak a zsinagógán. Egy kárpátaljai történész szerint abban az időszakban az építőmesterek egy része Skandináviában tanulta a szakmát, vagy onnan érkezett mester építette.
Időkapszulákat is kerestünk, mert ilyenkor szoktak ilyet elhelyezni az épületben. Magyarkomjáton egyelőre nem találtunk. Viszont a bontás közben felmásztam a szerkezetre, és találtam egy körülbelül egy méterszer ötven centis felületet, ahol a régi festés még látható volt. Az ungvári restaurátorok ezt azonnal konzerválták, elvitték a műhelybe, és várjuk az eredményeket.
Hogy kell elképzelni, hogy bontották el az épületet?
Az épületet darabjaira szétszedték, kategorizálták és beszámozták az elemeket, majd átszállították Ungvárra és a helyszínen konzerválták. A használható elemeket kiválogatták az újrahasznosításhoz. Közben elkezdődött a hiányzó elemek legyártása is. Amikor minden elkészül, akkor indul az újraépítés.
Hogyan halad tovább a projekt a bontás után? Mi lesz az épülettel?
Az épület fel lesz építve úgy, ahogy az kinézett Magyarkomjáton. Nyilván a vályog új lesz, mert azt nem lehet áttelepíteni. Azonban a faelemek jó része, nagyjából 70 százaléka olyan állapotban volt, hogy be lehet építeni. A maradék részeket pótolják, ugyanolyan méretű és minőségű faanyagból.
A bontással párhuzamosan elindult egy nagy kutatás a Holokauszt Dokumentációs Központtal, a cfáti Magyar Nyelvterületről Származó Zsidóság Múzeumával, az Ungvári skanzennel és az egyetem történelem tanszékével együttműködve a belső tér rekonstruálására. Egyelőre fehér marad.
Ez a kutatás kiterjed arra is, hogy a környék zsidóságát feltérképezzétek? Hogy kik voltak azok, akik ezt a zsinagógát használták?
A kárpátaljai zsidóság viszonylag jól kutatott. Magyarkomjátról tudjuk, hogy nagyjából négyszáz embert vittek el és gyilkoltak meg Auschwitzban. Ez egy nagy közösség volt, alapvetően haszidok lakták. A temetőben is látszik, hogy ortodox, haszid zsidó lakosság élt a faluban. Kárpátalján nagyrészt ortodox zsidókból állt. Munkácson több mint 40%, Ungváron több mint 30% volt a zsidó lakosság aránya.
Mennyire él ma magyar zsidó közösség Kárpátalján?
Ma Kárpátalján alig maradt az eredeti zsidó közösségből. Ugyanakkor a háború miatt Kelet-Ukrajnából sokan ide menekültek. Ungváron egyértelműen van élet: vannak rabbik, és magyar ajkú zsidókkal is találkozom. Munkácson viszont szinte semmi nincs.
Ez az utolsó fazsinagóga?
A jelenlegi ismereteink szerint igen, ez lehet az utolsó, még álló fazsinagóga Kelet-Európában, de nem kizárt, hogy Kárpátalján még előkerül egy-kettő. Mint ahogy ez a zsinagóga is rejtve volt, egy vegyesbolt udvarán.
Mennyi időt vesz majd igénybe a felépítése?
Nagyjából három–négy hónapot. Az alapok már megvannak, és a tervek szerint szeptemberre kész lehet az épület.
Tehát van rá esély, hogy elkészül ros hásánára és újra imádkozhatnak majd benne?
Igen. 1944 óta nem volt ilyen. Mivel a skanzen gyakorlatilag a város közepén áll, be fog tudni menni a közösség imádkozni. A többi fatemplomba is beengedik a közösséget, így lesz a zsinagóga esetében is.
Számodra személyesen mit jelent ez a projekt?
Ezek a helyszínek — temetők, zsinagógák — mindig különleges jelentőséggel bírnak számomra. Ez a fazsinagóga beszippantja az embert. Amikor először megláttam, mindenki a fejét fogta, én pedig felmásztam mindenhová, hogy keressem az élet nyomait. Mert hihetetlen kettősség: száz évvel ezelőtt ezekben a falvakban olyan zsidó élet volt, amit ma már elképzelni sem tudunk. Az ember ilyenkor próbál kapaszkodni a múltba — keresni a padlót, a gerendákat, az időkapszulákat. Amikor pedig egy apró festésdarabot megtaláltam, az olyan volt, mintha egy ládában tízmillió dollárt találtam volna. Mert ezek valójában nem csak épületek. Ezek egy eltűnt világ nyomai.
interjúnk óta Szabó György Facebook-oldalán számolt be arról, hogy már állnak a zsinagóga alapjai:
„Már állnak a Magyarkomjátról áthelyezett zsinagóga alapjai az Ungvári skanzenben. Reméljük, az újabb nehézségek ellenére az őszi ünnepekre készen lesz az épület…”
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.