Egy különleges, 19. századi fából épült zsinagógát költöztetnek át Magyarkomjátból Ungvárra, ahol nemcsak múzeumi látványosságként, hanem vallási célokra is használni fogják.
Egy ritka, fából készült zsinagóga mentőakciója zajlik Kárpátalján. A Magyarkomjátból származó épületet Ungvárra szállítják, ahol felújítva nemcsak múzeumi kiállítási része lesz, hanem vallási célokra is szolgál majd – számolt be róla a Jewish Heritage Europe oldal.
A szinte egyedülálló zsinagóga megmentése
Egyedülálló zsinagóga kerül a Kárpátaljai Néprajzi és Építészeti Szabadtéri Múzeum gyűjteményébe: a Veliki Komjati, vagy magyar nevén: Magyarkomját faluban álló, 19–20. század fordulóján épült, fából készült zsinagógát még idén Ungvárra szállítják. Az épületet helyreállítják, belső terét pedig a vallási hagyományoknak megfelelően rendezik be.
A zsinagógáról készült korábbi fotódokumentációt ide kattintva nézheti meg.
A zsinagóga új élete: múzeum és imahely egyben
A Kárpátaljai Néprajzi Múzeum közleménye szerint a zsinagóga nem csupán kiállítási tárgy lesz, hanem a jövőben a helyi zsidó közösség kulturális és spirituális életének is helyet ad.
„Az épület egyszerre lesz a múlt emléke és a jelen élő közösségi tere” – hangsúlyozták a projekt szervezői.
Az együttműködésről négy intézmény vezetői írtak alá memorandumot: a Kárpátaljai Katonai Közigazgatás Kulturális Osztályának igazgatója, Jevhen Tiscsuk; Magyarország ungvári főkonzulja, Bacskai József; az ungvári és kárpátaljai rabbi, Mendel Wilhelm; valamint a múzeum megbízott igazgatója, Vaszil Kocan.
Az elmúlt évtizedek hányattatott sorsa
A zsinagóga egy egyszerű, téglalap alaprajzú, fából készült épület, amely kívülről inkább egy parasztházra emlékeztet. Azonban az íves ablakok és néhány belső részlet egyértelműen jelzik eredeti funkcióját. Az elmúlt évtizedekben az épületet raktárként vagy pajtaként használták, esetenként üresen állt.
Túlélő a kelet-európai fából épült zsinagógák közül
A fából készült zsinagógák egykor Közép- és Kelet-Európa zsidó építészetének különleges ékkövei voltak.
A második világháború előtt Kárpátalja-szerte százával álltak ezek a különleges, díszes templomok, mára viszont alig néhány maradt fenn.
A magyarkomjáti zsinagóga a ritka túlélők közé tartozik. Az 1980-as években Gazda Anikó magyar kutató mért fel elsőként, majd halála után a Lvivből érkezett építészek folytatták a dokumentálást.
A kezdeményezés a szervezők szerint „a különböző nemzeti közösségek közötti együttműködés szimbóluma”. Példát mutat arra, hogyan lehet közös erővel megőrizni és újjáéleszteni Kárpátalja kulturális örökségét.
A borítóképen a megállapodás aláírói, balról a második Bacskai József főkonzul, jobb szélen pedig Wilhelm rabbi. Forrás: az Ужгородський Скансен (Ungvári Skanzen) Facebook oldala.
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.