A zsidó hagyományban van egy mély és rendkívül inspiráló gondolat: bizonyos értelemben éppen a nők álltak a Tóra átvételének kezdeténél.
Hogyan? Miért? Erről mindjárt mesélek. Előtte azonban szeretnék megosztani egy fontos eseményt, amely nemrég Budapesten zajlott. Nemrég a magyar főváros adott otthont a „Chana” európai szervezet különleges szemináriumának, amelyet zsidó nők — a Rebbe küldöttei és azok számára szerveztek, akik nap mint nap építik a zsidó életet Európa különböző városaiban és országaiban. A szeminárium célja az volt, hogy a résztvevők számára egy támogató és inspiráló teret biztosítson a tanulásra, tapasztalatcserére és valódi feltöltődésre.
Szeminárium zsidó nőknek
Ez a szeminárium minden évben más országban kerül megrendezésre, idén pedig Budapest lett a találkozó helyszíne, ahol immár 38 éve Oberlander Báruch rabbi és Oberlander Batsheva rebecen szolgálnak a Rebbe küldötteiként. A megnyitón a rabbi és a rebecen személyes történeteken keresztül meséltek tapasztalataikról, arról, milyen volt a város zsidó életének egyik első forrásává válni. Oberlander Báruch rabbi külön hangsúlyozta, hogy a közösség számos sikere és fejlődése mögött valójában a zsidó nő áll — az otthon központjaként.
A szemináriumon körülbelül száz nő vett részt, akiknek munkája a zsidó oktatás, nevelés, közösségszervezés és közösségfejlesztés területén valódi alapját képezi a zsidó életnek. Különösen öröm volt látni, milyen sok résztvevő érkezett a helyi nagy Chábád közösségből. A program után sokan mondták, hogy hatalmas erővel, inspirációval és új lendülettel tértek haza, hogy még melegebbé és élőbbé tegyék városuk zsidó közösségi életét.
Chábád-küldöttek a világ minden pontján
Ezek a nők egész évben óriási munkát végeznek: zsidó gyerekeket tanítanak, ünnepeket és rendezvényeket szerveznek, családokat támogatnak, segítenek másoknak közelebb kerülni a zsidósághoz, és otthonos, meleg légkört teremtenek a közösségekben. Mindez mögött gyakran álmatlan éjszakák, érzelmi terhek, felelősség és folyamatos önátadás áll.
Éppen ezért olyan fontos, hogy a nőknek is legyen egy helye, ahol végre róluk gondoskodnak.
A szemináriumon izraeli szakemberek tartottak előadásokat, pszichológus, gyógytornász és családi kapcsolatokkal foglalkozó szakértő. Szó esett belső erőforrásokról, lelkiállapotról, támogatásról, női erőről és egészségről. Voltak közös imák, kirándulások, spa-programok, pihenés, nevetés, meghitt beszélgetések és tapasztalatcsere olyan nők között, akik szavak nélkül is értik egymást.
A kóser étkezés magas színvonalon volt megszervezve. A gyermekszobának köszönhetően még a kisbabás anyukák is fellélegezhettek egy kicsit, pihenhettek a mindennapi terhek alól, és teljes értékűen részt vehettek a programokon. Minden nagy odafigyeléssel, törődéssel és tisztelettel volt megszervezve azoknak a nőknek, akik azért érkeztek, hogy feltöltődjenek, megerősödjenek és támogatást érezzenek.
Mindez nagyon szépen összecseng azzal, ahogyan a judaizmus a nőre tekint. Érdemes megfigyelni néhány mozzanatot a Tórában, a zsidó nép „születésének” története körül.
A nők a ház tartóoszlopai
A hagyomány szerint a zsidó nép azért érdemelte ki az Egyiptomból való kivonulást, mert megőrizte saját nevét, nyelvét és öltözködését. Ha azonban mélyebben belegondolunk, világossá válik valami: éppen a nők azok, akik e három fontos elem őrzői. Az édesanyák őrzik az otthon légkörét, a nyelvet, a neveket, a családi hagyományt és a reményt még a legnehezebb időkben is.
Ki tanítja meg először a gyermeket beszélni? Ki teremti meg az otthon melegségét? Ki adja tovább a hagyományt a mindennapi életben? Nagyon sokszor — a nő.
Smot könyvében, közvetlenül a Tóra-adás előtt, az Örökkévaló így szól Mózeshez: „Így szólj Jákob házához, és mondd el Izrael fiainak.” A kommentátorok magyarázata szerint „Jákob háza” a nőket jelenti, és csak ezután következnek a férfiak. Ez nem véletlen. A bölcsek ebben annak jelét látják, hogy a nő különleges belső készséggel rendelkezik a Tóra befogadására — mély kapcsolata van a spiritualitással, a hittel és a belső stabilitással. A judaizmus soha nem tekintett a nőre másodlagos szereplőként. Éppen ellenkezőleg. A nő az alap, a belső tartás, a légkör és a zsidó élet folytonossága.
A Talmudban szerepel: „Bina jetera nitna ba-isa” — a nő különleges mélységű megértést kapott. Ez nem csupán intelligenciát jelent, hanem belső bölcsességet, intuíciót, érzékenységet és azt a képességet, hogy egy egész világot tartson össze — majd továbbadja azt gyermekeinek, családjának és közösségének.
Talán éppen ezért olyan fontosak az ilyen szemináriumok. Mert a nőnek is szüksége van egy helyre, ahol kifújhatja magát. Ahol támogatást érezhet. Ahol valódi „nő a nőnek” kapcsolat létezik. Ahol emlékezhet arra, hogy nemcsak olyan ember, aki állandóan másoknak ad, hanem olyan is, akinek magának is szüksége van erőre, melegségre, törődésre és feltöltődésre.
Munkából barátság
Az egyik résztvevő elmesélte, hogy a szemináriumon való részvételét valódi isteni gondviselésként élte meg. Elmondása szerint életének ebben az időszakában különösen nagy szüksége volt ezekre a találkozásokra, beszélgetésekre, tudásra és érzelmekre, amelyeket itt kapott. Egy másik hölgy azt mondta, hogy az ilyen találkozók segítenek egymásra nem csupán közösségi munkatársként tekinteni, hanem barátnőkként — olyan emberekként, akikkel lehet nevetni, pihenni, viccelődni és egyszerűen önmaguk lenni. Egy további résztvevő arról számolt be, hogy a szeminárium után sokkal nagyobb önbizalmat és belső erőt érzett magában — annyira, hogy új projektek indítására és még több közösségi munkára kapott kedvet.
Volt, aki arról beszélt, mennyire különbözőek és mélyek lehetnek a nők sorsai, és hogy az élő emberi kapcsolódás mennyire segít jobban értékelni a saját életet és a körülöttünk lévő embereket. Az egyik résztvevő pedig talán a legpontosabban fogalmazta meg azt az érzést, amelyet sokan átéltek: annak felismerése, hogy az ember nincs egyedül a feladataival, sikereivel és még a hibáival sem, önmagában is erőforrássá, nyugalommá és belső támaszszá válik.
És amikor az ember ránéz erre a száz zsidó nőre, akik együtt hittel, melegséggel, tudással és azzal a vággyal, hogy továbbra is jót tegyenek másokkal, különösen világossá válik, miért éppen a nőkhöz szólt először az Örökkévaló a Szináj-hegynél. Mert ahol van egy nő belső erővel, hittel és mélységgel — ott van folytonosság, élet és az egész nép jövője is.
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.