Kedves Gábor!
A kérdésnek több vetülete van. Ezek: 1. lehet-e három elhunytat egymás fölé temetni; 2. lehet-e nem vérrokonokat egymás fölé temetni; 3. lehet-e férfiakat és nőket egymás fölé temetni.
Az első kérdésre már korábban válaszoltam (lásd A rabbi válaszol 3. kötet 103. oldal): még rokonokat sem lehet közvetlenül egy sírba temetni. Háláchikusan minden embernek jár egy önálló sír, még vérrokonokat is csak akkor lehet egymás fölé temetni, ha megfelelő távolság van az alsó és a fölötte levő sír között. Ehhez az első halottat egy un. mélyített sírba kell elhantolni úgy, hogy azt, akit fölé temetnek a későbbiekben legalább 48 cm föld válassza el tőle. Ha eredetileg nem mélyített volt a sír, akkor megbolygatni nem szabad, mert az az elsőként odatemetett elhunyt tulajdona: ha mélyebbre ásnák, olyan lenne, mintha ellopnák tőle a sírhelyét. Elméletileg akár három sír is kerülhet egymás fölé, feltéve, ha az első elhunyt eredetileg nagyon mélyen lett eltemetve. Azt hiszem, hogy ilyen mély sírokat nem igazán szoktak ásni, ezért valószínűsíthető, hogy a három egymás fölé elhelyezett sírra ebben az esetben nincs lehetőség.
Második kérdésre a válasz, hogy abban az esetben, ha eredetileg mélyített sírba temették az elhunytat, és megvan a megfelelő elválasztás, akkor fölé nem csak közvetlen rokonát, hanem bárkit el lehet temetni. A kettő közötti elválasztás miatt ez ugyanolyan, mintha egymás melletti sírhelyen nyugodnának. Tehát elvileg, ha a sírhely eladásáról született szerződés ezt ki nem zárja, lehet egymás fölé idegeneket is temetni akár, ha megfelelő a sír mélysége (lásd még Kol bo ál ávélut 1. kötet 171. oldal).
A harmadik kérdés, ami felmerül, hogy lehet-e férfiakat és nőket egymás közvetlen közelébe temetni. Erre többféle szokás létezik (lásd Kol bo uo. 179. oldal 11.; Nité Gávriél – Ávélut 2. kötet 93:5.; Surát hádin 10. kötet 378–394. oldal).
A pesti ortodox temető három részre van osztva (Hádrát kodes 49. oldal): Van egy férfi rész, egy női rész és egy családi rész, ahol férfi és női rokonok (házastársak, gyerekek és szülők stb.) egymás mellé vannak eltemetve. Itt az a szokás, hogy idegen férfi és nő semmiképp nem temethető egymás mellé, tehát a sírhelyeket úgy kell kiosztani, hogy egymás mellett ne feküdjenek egymással kapcsolatban nem álló nők és férfiak. Ebből is látszik, hogy noha van olyan szokás, miszerint férfiak és nők külön parcellába vannak temetve, de nem mindenki követi ezt a szokást, még egy ortodox temetőn belül sem. Legjobb tudomásom szerint a Kozma utcai neológ temetőben nem követik ezt a szokást, így sem az egymás fölé, sem az egymás mellé temetés nincs kizárva ellenkező neműek esetében sem.
Valójában az, hogy idegen férfit és nőt nem temetnek egymás mellé, nem egy Sulchán áruchból származó tilalom, csak egy elterjedt szokás sok helyen. Ezt részletesen kifejti ÁS-Eisenstädter Méir (1780–1852) ungvári rabbi is (Imré és responsum JD 117. fejezet). Rámutat ugyan, hogy a Zohárban (3:164a.) le van írva, hogy Ádám és Éva valamint az ősatyák és az ősanyák a Máchpélá barlangban a következő sorrendben vannak eltemetve (jobbról balra) Ádám, Éva, Sára, Ábrahám és így tovább. Két véleményt idéz arról, hogy Ábrahám után Izsák és Rebeka vagy Jákob és Lea következtek-e, de a sorrend (férfi-nő-nő-férfi) megmaradt. Mi azonban – teszi hozzá a rabbi – nem érhetünk fel az ősatyák szintjéig (lásd még Pri hászáde responsum 2. kötet 84:2., 3. kötet 121. fejezet), ebből kifolyólag nem kötelező így temetkezni ott, ahol nem ez a létező szokás, ahogy sok sírkertben látjuk is, hogy idegen férfiak és nők is nyugszanak egymás mellett.
Vita van a rabbik között, hogy ott, ahol követik az ősatyák szokását, mi a teendő, ha véletlenül mégis elrontották a sorrendet és idegen férfi és nő került egymás mellé – ki kell-e valamelyiküket hantolni (lásd Igrot Mose responsum JD 1. kötet 240–241. fejezet; Áteret Mesulám responsum 7. fejezet; Surát hádin uo. 390–392. oldal).
Adjon a Jóisten mindenkinek hosszú életet!
Üdvözlettel, Oberlander Báruch
Megjelent: Gut Sábesz 24. évfolyam 10. szám – 2021. november 11.
