Rabbi, Miért nem adhatjuk elő szülőnk nevét gyermekünknek? Erre szeretnék pontos magyarázatot kapni.

Köszönöm, Norah

 

 


Kedves Norah!

A névadás nagyon fontos dolog, fontos, hogy minden zsidónak legyen héber neve. A Talmud (Bráchot 7b., Jomá 83b.) utal erre és a Kabbala egyertelműen kifejti (lásd Likuté szichot 15. kötet 13–19. oldal), hogy az emberre hatással van a héber neve, hiszen a névben szereplő minden egyes héber betű egy-egy isteni életerőre utal. Így minden névnek, attól függően, hogy milyen betűkből áll, hatása lesz viselőjére. Ugyanígy annak is hatása van az emberre, ha valakinek a nevét viseli, mert a név magában hordozza valamennyire viselőjének egyéniségét is.

Névadás, mint emlékezés

Az askenázi szokás nagyon szigorú abban a tekintetben, hogy véletlenül se kapja valaki még élő szülője, nagyszülője nevét (Széfer Chászidim 460. fejezet). A névadást úgy fogjuk fel, hogy azzal mintegy megörökítünk valakit, aki már nincs velünk. Lényegében azzal, hogy az ő nevét használjuk, megpróbáljuk továbbadni az örökségét, emléket állítani neki. Élő embernek nem állítunk emléket, sőt, ha élőről neveznénk el egy újszülöttet, az olyan volna, mintha azt mondanánk, a név eredeti viselőjére már nincs is szükség, ő olyan, mintha már nem is lenne.

[A névadás tulajdonképpen egy kicsit olyan, mint amikor elnevezünk egy dokumentumot a számítógépen. Nem használhatunk olyan nevet, amilyen néven már van egy nyitott dokumentumunk. Ha már be van zárva, akkor frissíthetjük ugyanazon a néven az újabb verzióval…]

Névváltozatok használata

Érdekesség, hogy ez nem terjed ki ugyanannak a névnek a férfi és női változatára: nekem például az anyai nagymamámat Bráchának hívták Pollák Báruch nevű zentai nagyapja után, aki a születése évében halt meg. Születésemkor még élt a nagymamám, én mégis a Báruch nevet kaptam, annak ellenére, hogy a két név jelentése megegyezik (áldás, áldott), de mivel az egyik női- a másik férfinév, így nem azonosak. Izraelben kezd elterjedni az a szokás, hogy fiúknak és lányoknak is adják ugyanazt a (modern) nevet, így pl. a Lior lehet férfi és női név is. Ebben az esetben azonban nem csak a név tartalma, jelentése egyezik, hanem maguk a nevek is, így ezt sem viselheti egyszerre egy élő felmenő és leszármazottja. Van olyan vélemény, amely szerint egyáltalán nem szerencsés ilyen neveket adni (Divré Málkiél res­ponsum 3:75. végén).

Tévedés a névadásnál

A Rebbét egyszer azzal keresték meg, hogy mi a teendő abban az esetben, ha egy Sálom Mojse nevű embernek az unokáját véletlenül Joszéf Mojsének nevezték el? A Rebbe azt tanácsolta, hogy a gyereknek csak a Joszéf nevet használják, ami nincs benne a nagyapa nevében, így legalább a megszólításban el fognak térni egymástól. A Rebbe még hozzátette, hogy ebben az esetben még a polgári nevek se hasonlítsanak (Igrot kodes 7. kötet 286. oldal). A válaszból az is kiderül, hogy ha egyszer megadták a gyermeknek a nevét, akkor már nem változtathatnak rajta (lásd erről Ziv hásémot 14. fejezet).

Azonos nevek a házastárs családjában

Szokás  elkerülni, hogy az apósnak és vejének illetve az anyósnak és a menyének ugyanaz legyen a neve (Cváát Rábi Jehudá háchászid 23.). Ha mégis ez történik, akkor valamelyikük nevét kiegészítjük még egy névvel (uo. Lásd még Ziv hásémot 35. fejezet 3. lábjegyzet). A Chábádban egy nagyon gyakori probléma, hogy a leendő apósnak és vejének egyaránt Menáchem Mendel a neve…

Két név egy embernek?!

Névadásról szólva kérdés, hogy le­het-e valakinek két, vagy több ne­ve. Régen nem volt ilyen szo­kás, így se a proféták se a talmudi bölcsek között nem találunk olyan valakit, akinek két ne­ve lett volna (Nodá biJehudá res­pon­sum 2. kötet Orách chájim 113. fejezet, Chátám Szofér res­pon­sum Even háezer 2:18.), ez csak az utóbbi 200–300 évben lett szokássá.

Én általában annak a pártján vagyok, hogy hacsak nem egy kettős nevű ember után kapja a gyerek a nevét (megboldogult apámnak például három neve volt a nagyapja után), akkor egy neve legyen, hiszen végső soron a gyerek csak egy nevet fog használni, így a másik olyan, mintha nem lenne.

Nemrégen még olyan véleményt is olvastam (Vöáléhu lo jibol 3. kötet 89. oldal), hogyha valakinek sok neve van, akkor amikor felhívják a Tórához nem is kell használni az összes nevét, elég csak azzal felhívni amit használni szokott.

Üdvözlettel:

Oberlander Báruch

Kattints ide és kérdezz a rabbitól!

  • Ez a mező az érvényesítéshez van és üresen kell hagyni.