A Vasvári zsinagóga Whatsapp-csoportjában a következő kérdés merült fel:
„Zsidóknak szabad használni az imádkozó kéz emojit? Hálásan köszönöm kb. a jelentése. De a többi vallásban gyakran imádkozás közben használják. Szabad zsidóknak ezt a szimbólumot reagálni valamire, vagy sem?”
Kedves csoporttagok!
Korábban, a peszách utáni sábeszra sütött kulcsos bárcheszek kapcsán már említettem (Egység 165. szám 19. oldal) azt a bibliai tilalmat, miszerint tilos más vallások szokásait átvenni (3Mózes 18:3., 20:23.). Ahogy akkor is említettem, ez csak akkor tilos, ha egy olyan szokáról van szó, amely kizárólag a másik vallásban létezik és nincs létjogosultsága a zsidóságban: „Még akkor is, ha az ember szándékosan vesz át egy más vallású szokást, de nem azért teszi, mert azonosulni szeretne azzal a hitvilággal, hanem azért, mert úgy érzi, hogy ez beleillik a saját vallási életének logikájába, akkor az megengedett” (lásd Sulchán áruch JD 178:1. RöMÁ).
A mi esetünkben még csak nem is egy másik vallás szokásáról, hanem egy elterjedt, egyetemes jelnek a használatáról van szó, amit köszönöm, hála Istennek, imádkozom stb. jelentésben használnak.
Az ima ilyen mozdulata nem is idegen a zsidóságtól, mivel bár nincs kötelező kéztartás meghatározva a fohászkodáshoz, a Biblia említ kéztartást is az imádkozás során (2Mózes 9:29.; Zsoltárok 141:2.). A Sulchán áruch (OC 91:6. RöMÁ) azt írja elő pl. hogy a kezeket egymásra téve mondják az ámidát, de ezt sem lehet látni a gyakorlatban. A legérdekesebb azonban az, hogy a lubavicsiak így tartják a kezüket ébredéskor a Mode áni mondása közben (Száfer hászichot 5709 330. oldal; Széfer háminhágim – Chábád 1. oldal). Nem világos, hogy miért pont a Mode áni mondásakor tartják így a kezüket, de létezik ez a szokás.
Ezért nem tudom azt mondani, hogy nem szabad ezt az emojit használni. Ugyanakkor, mivel sok zsidó ezt egy más kultúra jeleként értelmezi, ezért az, akinek ez az érzése, jobb, ha kerüli a használatát, mivel nemcsak a szavak, hanem a jelek is hatnak ránk. Bőven vannak zsidós emojik, amelyeket lehet ebben a kontextusban használni, amitől az ember „otthonosabban” érzi magát a virtuális térben is.
Mindenesetre, hogy felhoztátok ezt az érdekes kérdést.
Oberlander Báruch
Megjelent: Gut Sábesz 26. évfolyam 25. szám – 2024. február 29.
