Peszách alatt mindig sok kérdéssel fordulnak a rabbihoz az ünneppel kapcsolatban, idén azonban két speciális helyzet is problémákat vetett fel. Az alábbiakban az Oberlander Báruch rabbihoz érkezett kérdésekből válogattunk.


1. Lehet-e szombati étkezést tartani muszáf ima előtt?

Ahogy az ünnep előtti héten a Gut Jantev mellékletben írtam, szombaton szokatlanul korán kel­lett imádkozni, hogy időben, 9.42-re befejezzük a chomécevést. Ezért fél 7-kor kezdtük az imát.

Felmerült a gondolat, hogy talán kényelmesebb lett volna pl. 8-kor kezdeni és 9-re befejezni a reggeli imát, a zsinagógában tartani a kidust kenyérrel és chomécos ételekkel, majd az asztali áldás elmondása után folytatni tóraolvasással és muszáf imával. Ezt két ok miatt nem lehetett.

Az egyik ok technikai: a világjárvány alatt nagyon nem ajánlatos nagy kidusokat tartani a zsinagógában. Különösen problémás ez ott, ahol nem az udvaron imádkoznak, vagy nem megoldott a levegő megfelelő cseréje.

A másik, háláchikus ok az, hogy a Sulchán áruch (RSZ 286:4.) szerint muszáf előtt szabad ugyan kidust tartani süteménnyel és más ételekkel, azonban teljes szeudát kenyérrel nem lehet. Ha valaki mégis nagyon gyöngének érzi magát, akkor maximum egy tojásnyi kenyeret szabad ennie, de nem többet (uo.).

 

2. Szabad-e átállítani jom tovkor az órát?

Az óraátállítás vasárnap hajnalban tovább-bonyolította a helyzetet, hiszen a digitális órák közül sok automatikusan átállt, azonban az analógok nem, így nehéz volt eligazodni a régi és az új idő között.

Felmerült a gondolat, hogy állítsuk át az órákat már pénteken, de attól tartottam, hogy az keveredést okozna a chomécevés időpontjában, így elvetettem ezt az ötletet. A másik megoldást az jelentette volna, ha vasárnap, az ünnepnapon állítjuk át az analóg órákat, de erre két ok miatt nem volt lehetőség. Egyrészről a faliórák a Sulchán áruch (OC 308:50.) szerint mukcának számítanak, olyan tárgynak, amit nem szabad megmozdítani sem sábeszkor. És bár az elfogadott vélemény, hogy a karórák dísznek számítanak, ezért nem mukcák (Misná brurá uo. 168.), azonban mégis elterjedt az a vélemény, hogy nem szabad átállítani azokat sem, mert javításnak számítana.

 

3. Mikor lehet megkezdeni az esti imát?

Vasárnaptól az imaidőknél az óraátállítás és kijárási tilalom miatt az esti imát jóval a csillagok feljövetele előtt kellett mondani ahhoz, hogy mindenki időben hazaérjen. Igaz, hogy a mááriv imánál van könnyítés arra, hogy közösségben a csillagok feljövetele előtt lehet imádkozni (uo. 235:1.), azonban nem lehet bármennyivel az előírt idő elé hozni. Bölcseink szerint még naplemente előtt is el lehet mondani, de csak a plág háminchá után (uo. 233:1.). Ez, a bizonyos szempontból már az estéhez tartozó időpont nagyjából egy órával van naplemente előtt. (A plág háminchá mindenkori pontos ideje naptárunkban a „További budapesti időpontok” fejezetben található.) Vasárnap ez az időpont 17.53-kor volt, úgyhogy 18 óra után minden további nélkül lehetett esti imát mondani, de pl. június 5-én már nem lehet majd esti imát mondani 19.03 előtt, így, ha még akkor is érvényben lesz este 8-tól kijárási tilalom, akkor már nem lesz lehetőség közösségben imádkozni.

 

4. Ki szabad-e venni az elzárt szekrényben maradt peszáchi használati tárgyat?

Egy olvasónk nehéz helyzetbe került, mert egy peszáchi használati eszköz véletlenül egy Peszáchra elzárt helyen maradt: azzal a kérdéssel fordult hozzám, hogy elő lehet-e venni azt.

Előírás, hogy a chomécos szekrény vagy szoba le legyen zárva az ünnep alatt. Sőt, azt a helyiséget, ahol el van zárva, még bérbe is adjuk, hogy egyáltalán ne legyen az eladott choméc a mi területünkön (SÁ RSZ uo. 448:7. végén; uo. 3. kötet 454. oldal végén). Ha azonban az ember könnyen nyitja ezt a szobát, ki-be járkál benne, akkor az egész eladást, bérbeadást nem veszi komolyan. Ha azonban bent felejtett valamit, amit nem volt szándéka eladni, és nagy szükség van rá az ünnepen, akkor ki szabad nyitni rövid időre, kivenni, ami kell és rögtön visszazárni. Ez a vevő, bérlő számára is elfogadható, hisz erről külön meg is szoktam állapodni a vevővel/bérlővel.

 

5. Beszélhetünk-e az áldás nélküli kézmosás után?

Normális esetben az étkezés előtti kézmosást áldásmondás követi, ami után már nem szólalunk meg a kenyérevésig (uo. 166:1.), de széderen az első kézmosáskor, amit a kárpászevés előtt ejtünk meg, nem mondunk áldást. Felmerül a kérdés, hogy szabad-e beszélni utána.

Mivel valójában nem az áldás miatt nem szabad beszéddel félbeszakítani a folyamatot, hanem a kézmosás miatt, nem szabad ilyenkor sem megszólalni. Csak így tudjuk a kézmosást az evéssel összekapcsolni (Cházon Ovádjá – Peszách, Urchác).

További kóser Peszáchot kívánok mindenkinek!

Oberlander Báruch

Kattints ide és kérdezz a rabbitól!

  • Ez a mező az érvényesítéshez van és üresen kell hagyni.