Két egybecsengő kérdésre adunk választ ezen a héten.

Az egyiket Győrfi László tette fel:

„Izraeli vendégek látogattak a zsinagógánkban, akik múlt héten olvasták Izraelben azt a hetiszakaszt, amit mi most. Ilyen esetben mi a teendő, kinek mit kell olvasnia?”

A másik kérdés az izraeli közösség vezetőjéhez, Raskin Sámuél rabbihoz érkezett, akitől azt tudakolták a közösség tagjai, hogy mi a teendőjük a hetiszakasz olvasással abban az időszakban, amikor nincs szinkronban az izraeli és az azon kívüli (gáluti) olvasási rend.

Mindkét kérdésre Oberlander Báruch rabbi ad választ alább.


A válasz két részre oszlik:

  1. egy sima év tóraolvasása, például 5775/2015 (és ehhez hasonlóan 5778/2018),

és 2. szökőév tóraolvasása, például 5776/2016 (és ehhez hasonlóan 5779/2019).

Amikor Izrael lehagy minket a hetiszakasz olvasásában

Peszách óta más-más hetiszakasz van külföldön, mint Izraelben. Ennek oka az, hogy idén (5775/2015) Peszách utolsó, 8. napja sábeszre esett. Ünnepnapokon nem a soron következő hetiszakaszt olvassuk, hanem valamilyen, az adott ünneppel kapcsolatos tórai részt. Mivel azonban Izraelben csak hétnapos az ünnep, ezért április 11. egyszerű szombat volt az ott élő zsidóknak, így aznap már a Smini hetiszakaszt olvastak. Innen ered, hogy ők minden héten előrébb vannak, mint a külföldi, diaszpórában élő zsidók.

Ez a helyzet a Peszách utáni ötödik héten (május 16.) fog rend bejönni, amikor külföldön kettős hetiszakaszt, Böhár-Böchukotájt olvassuk, míg Izraelben külön-külön olvassák ezeket (lásd a táblázatot). Így ekkor kerül szinkronba a kétféle rend.

Felmerül a kérdés, miért pont ott kerülnek szinkronba, holott összesen három kettős hetiszakasz is van Peszách és Sávuot között. 

A Böchukotáj hetiszakaszt mindig Sávuot előtt olvassuk két szombattal

A Böchukotáj hetiszakaszban arról van szó, hogy milyen jutalma lesz a zsidóknak, ha a Tóra útján járnak (3Mózes 26:3–13.), és milyen szörnyű büntetése, ha letérnek róla (uo. 14–46.). A Talmud (Mögilá 31b.) azt mondja, hogy Ezra, az írnok azt rendelte el, hogy a Böchukotáj hetiszakaszt mindenképpen Sávuot előtt kell olvasni, hogy az ünnepre már túl legyünk a büntetések ismertetésén, mintha az már elmúlt volna.

Ehhez hozzáteszi a Toszáfot (Mögilá uo. Klálot bekezdése), hogy valójában még egy, a Bámidbár hetiszakaszt iktatunk be a Böchukotáj és Sávuot közé, hogy még jobban eltávolodjon az ünneptől a büntetés. Ugyanakkor az se jó, ha túl távol esik a kettő egymástól, ezért a Joseph Trani (1568–1639) Konstantinápoly főrabbija (hahambaşı) MáHáRIT responsumjában (2. kötet 4. fejezet) hozzáteszi, hogy ha több hét lenne közöttük, akkor már nem látszana a kettő kapcsolata. Az a cél, hogy bár már túl legyünk rajta, de legyen elég közel, hogy emlékezzünk rá.

Ezért kell legalább két szombattal Sávuot előtt szinkronba kerülni az izraeli és a gáluti olvasásnak, hogy mindenhol éppen egy hetiszakasz férjen be az ünnep és a Böchukotáj közé.

Az izraeli zsidóság nem alkalmazkodik a külföldihez

Felmerül a kérdés, miért nem hamarabb hozzák szinkronba, miért az utolsó pillanatban bontják szét a hetiszakaszokat?

A Sulchán áruchban a Mágén Ávrahám (Orách chájim 428:6.) azt mondja, hogy tényleg két szokás létezett erre. Voltak, akik rögtön az első lehetőségnél hozták szinkronba (lásd táblázat B verzió), míg mások, ahogy ma is csináljuk, az utolsó héten (lásd táblázat A verzió). Azonban már évszázadok óta egységes szokásként az általunk is használt, utolsó heti verzió él.

Erre több magyarázatot is találunk, az egyik érdekes választ Jiszáchár Szuszán (1510–1583) marokkói születésű, Izraelben élő bölcs adta meg. A Tikun Jiszachar című könyvében (Velence, 1579, 32b.) azt mondja, hogy mivel a Szentföld a zsidóság központja ezért nem lehet, hogy az ott élő zsidók alkalmazkodjanak a külföldön élő zsidósághoz, mintha külföld fontosabb volna, mint Izrael. Ezért csak akkor rendezzük a helyzetet, amikor már nekik van szükségük erre, függetlenül attól, hogy külföldnek hogy lett volna „kényelmesebb”. Így mintegy „véletlen” egybeesés, hogy szinkornba kerül a kétféle Tóraolvasási rend.

(A témáról lásd még dr. Chaim Simons tanulmánya, in: Sinai, 106. kötet, 33–40. oldal.)

Tóraolvasás – Hetiszakaszok az 5775. / 2015. évre

Dátum

Hetiszakasz külföldön

Hetiszakasz Izraelben

Hetiszakasz Izraelben

 

 

A verzió
(elterjedt szokás)

B verzió

(ma nem létező szokás)

2015. április 11.

Peszách ünnepe

Smini

Smini

Április 18.

Smini

1. Tázria, 2. Möcorá

Tázria

Április 25.

1. Tázria, 2. Möcorá

1. Ácháré 2. Ködosim

Möcorá

Május 2.

1. Ácháré 2. Ködosim

Emor

1. Ácháré 2. Ködosim

Május 9.

Emor

Böhár

Emor

Május 16.

1. Böhár, 2. Böchukotáj

Böchukotáj

1. Böhár, 2. Böchukotáj

Május 23.

Bámidbár

Bámidbár

Bámidbár

Május 24–25.

Sávuot ünnepe

Sávuot ünnepe

Sávuot ünnepe

Egy rabbi, aki egész életében az utazást kutatta

A téma áttekintése után térjünk rá a gyakorlati megoldásokra! Kérdés tehát, hogy mi a teendő akkor, ha egy külföldi zsidó utazik Izraelbe, vagy egy izraeli megy külföldre. Mikor melyik hetiszakaszt kell olvasniai, mitt kell tennie, amikor visszaérkezik az otthonába, stb.

A témával a leghosszabban foglalkozott Stern Becálél (1910–1988) rabbi, Stern Ávrahám (1884–1944) érsekújvári (Szlovákia) dáján fia, aki maga a háború előtt Nagyszebenben volt dáján, majd a háború után Pápán, Melbourne-ben, Bécsben és Izraelben volt rabbi. Talán a messzi földrészen töltött idő miatt elhatározta, hogy ír egy átfogó könyvet azokról a háláchákról, amik felmerülhetnek mindenféle utazással kapcsolatban, akár a megelőző időszakban, akár az úton, akár az utazás után. Egy életen át gyűjtötte cetliken az információkat ehhez a nagy művéhez, de sajnos a bőség zavara miatt nem győzte feldolgozni az anyagot és megírni a könyvet. Két műmaradt fenn ebből a nagy projektből, egyrészt azok a témák, amikot Stern rabbi feldolgozott Böcél Háchochmá című responsum sorozatában, illetve az, amit a hagyatékában talált félkész anyagból állítottak össze, Ohálchá báámitechá címen.

A téma bonyolultságát az is jelzi, hogy a fenti kérdésben Stern rabbi írt kilenc fejezetet (Böcél Háchochmá I. kötet 2–10. fejezet): 18 oldalon keresztül taglalja nagy fóliánsában az összes lehetőséget.

Ha elamaradt a Tóraolvasás

Két alapelvet említ. Az első, amit a RöMÁ ír a Sulchán áruchban (Orách chájim 135:2.) hogy ha egy közösségben valami miatt nem olvasták el szombaton a hetiszakaszt, akkor rákövetkező szombaton pótolni kell és kettőt kell olvasni – az aktuális hetit, és az előzőt pótként. Ezt úgy kell csinálni, hogy felhívják először a kohént, vagy kohén hiányába az elsőt, akit kiválasztanak, és végigolvassák az előző hetiszakaszt, majd elolvassák az aheti szakasz kohéni részét, ezután normál rend szerint folytatják. Azért kell így csinálni, mert nem lehet, hogy a kohénnak ne jusson az aheti szakaszból egy kevés.

A vendégnek a helyi hetiszakaszt kell olvasnia

A második alapelv az, hogy a vendégnek mindig a helyi hetiszakaszt kell olvasnia, és nem ragaszkodhat az otthoni szakaszhoz. [Az egy kicsit olyan lenne, mintha télen idejönne egy izraeli, és azt mondaná, nem jár télikabátban, mert otthon náluk meleg van…] Az egyetlen eset, amikor egy izraelinek külföldön más a Tóraolvasása, mint a helyi közösségnek az az, ha neki, mint idén Peszách végén, már nincs ünnepnapja, ezért nem tudja az ünnepit olvasni. Így izraeliek egy tízfős csoportja 2015. április 18-án, Budapesten olvashatta külön minjenben a Smini hetiszakaszt (lásd Böcél Háchochmá uo. 5:8.).

A fenti elvek alapján tekintsünk egy példát a jobb érthetőség kedvéért!

Ha egy budapesti csoport Izraelbe indul

Budapestről április 28-án egy tízfős csoport indult Izraelbe. Május 2-án, szombaton Izraelben az Emor hetiszakaszt olvassák, de ennek a tízfős csoportnak így elmaradna az Ácháré és a Ködosim szakaszok olvasása, amit Budapesten azon a szombaton olvasnának, de amit az Izraeliek, már elolvastak az előző héten. Akkor – mivel tízen vannak – szerveznek maguknak külön Tóra-olvasást, ahol elsőnek felolvassák az egész Ácháré-Ködosimot és az Emor első kis részét, majd folytatják normál rend szerint.

Ha nincsenek meg tízen, akkor a nekik is a helyi közösséggel kell haladniuk, legföljebb átvehetik egy nyomtatott chumásból az Ácháré-Ködosim hetiszakaszokat.

Ha egy izraeli csoport Budapestre indul

Nézzük a fordított esetet, amikor a tízfős csoport Izraelből érkezik Budapestre, ahol az Ácháré-Ködosimot olvassák. Ők azt már április 25-én hallották, de mivel nem lehet átalakítani a külföldi közösség olvasási rendjét, hogy más hetiszakasza legyen, ezért ők is hallgatják azt a szakaszt, ami ott aktuális. Nem tudják az ottanit, az Emort elolvasni, mert itt nem ez a hetiszakasz van.

Ha azonban rákövetkező szombatig, tehát május 9. előtt visszamennek Izraelbe, hiányozni fog nekik egy hetiszakasz, az Emor. Két megoldás van. Vagy amikor visszamennek, külön minjenben olvassák a Böhár kohén részével egybevonva. A másik lehetőség, hogy szombat minchánál, amikor már a következő hetiszakaszból olvasnak egy rövid részt, és csak három embert hívnak fel, akkor a harmadik emberrel fejezzék be az egész Emor hetiszakaszt. Ez azonban nem ideális, mert pótolni nem lehet előre, csak utólag.

Ha hajóval utaznak

Stern rabbi emellett hosszasan tárgyalja, azt – a napjainkban már kevésbé valószínű esetet –, hogy mi a helyzet, ha külföldre utazik valaki hajóval és a szombatot is ott tölt. Mivel a tengeren nincsenek sem a kiindulási helyükön, sem a célállomáson, ezért nincs hetiszakasz váltás, és mindenki azt olvassa félúton, amit neki a lakhelyén olvasott volna.

 

A szökőév tóraolvasási rendje

A tavalyi évvel ellentétben 5776/2016-ban Izraelben nincs két szokás. Mivel ez szökőév, amiben legalább néggyel több szombat van, mint egy normál évben, így ott csak „szűken” vannak meg,  és végig csak egy hetiszakaszt fognak szombatonként olvasni. Ilyen években külföldön történik a „korrigálás”, amikor összevonják a Mátot és a Mászét hetiszakaszokat (ez 5776/2016-ban augusztus 6-án for megtörténni).

Valójában már május 7-én össze lehetne vonni az Acháré és Kdosim szakaszokat (C verzió), de akkor nem tudnánk Sávuot előtt két héttel (június 4.) olvasnia Böchukotájt, ami pedig elengedhetetlen, ahogy fentebb már idéztük.

Tóraolvasás – Hetiszakaszok az 5776. / 2016. évre

Dátum

Hetiszakasz külföldön

Hetiszakasz külföldön

Hetiszakasz külföldön

Hetiszakasz Izraelben

 

A verzió
(elterjedt szokás)

B verzió

(ma nem létező szokás)

C verzió

(soha nem létezett szokás)

2016. április 30.

Peszách ünnepe

Peszách ünnepe

Peszách ünnepe

Ácháré

Május 7.

Ácháré

Ácháré

1. Ácháré 2. Ködosim

Ködosim

Május 14.

Ködosim

Ködosim

Emor

Emor

Május 21.

Emor

Emor

Böhár

Böhár

Május 28.

Böhár

Böhár

Böchukotáj

Böchukotáj

Június 4.

Böchukotáj

Böchukotáj

Bámidbár

Bámidbár

Június 11.

Bámidbár

Bámidbár

Sávuot ünnepe

Nászo

Június 12–13.

Sávuot ünnepe

Sávuot ünnepe

Nászó

Sávuot ünnepe

Június 18.

Nászó

Nászó

Böháálotchá

Böháálotchá

Június 25.

Böháálotchá

Böháálotchá

Slách

Slách

Július 2.

Slách

Slách

Korách

Korách

Július 9.

Korách

B1 verzió

1. Korách 2. Chukát

B2 verzió

Korách

Chukát

Chukát

Július  16.

Chukát

Bálák

1. Chukát 2. Bálák

Bálák

Bálák

Július 23.

Bálák

Pinchász

Pinchász

Pinchász

Július 30.

Pinchász

Mátot

Mátot

Mátot

Augusztus 6.

1. Mátot 2. Mászé

Mászé

Mászé

Mászé

Augusztus 13.

Sábát Cházon

Dvárim

Dvárim

Dvárim

Dvárim

Augusztus 14.

Tisá böÁvi böjt

Ugyanakkor jóval augusztus 6. előtt kínálkozik az első lehetőség a korrigálásra: július 9-én (a Tikun Jiszáchárben idézett szokás szerint) vagy július 16-án (a MáHáRITben ídézett szokás szerint) megtehetnénk ezt (B verzió).

Ennek ellenére az elterjedt szokás (A verzió) az, hogy csak a Mátot-Mászé hetiszakaszok összevonásával (idén augusztus 6-án) korrigálunk, mert a MáHáRIT szerint, általában  ezeket szoktunk összevonni, nem pedig Chukát-Bálákot, amit külön szoktunk olvasni. Így idén három hónapon keresztül tér el az izraeli és külföldi heti tóraolvasás.

Oberlander Báruch

Kattints ide és kérdezz a rabbitól!

  • Ez a mező az érvényesítéshez van és üresen kell hagyni.