Nádszövet a szukkák tetején: kóser-e pesti gyékény?


Szukot ünnepén tórai előírás, hogy be kell költöznünk a sátorba (3Mózes 23:42.). A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy legalább a főétkezéseket a szukkában kell elfogyasztani (Sulchán áruch OC 639:2.). Vannak, aki a szukkában is alszanak (uo. RöMÁ) – a Chábád haszidoknál ugyan ez nem szokás (lásd uo.; Likutés szichot 29. kötet 211. oldal), viszont mi nem eszünk és nem iszunk semmit a sátron kívül (Széfer Minhágé Chábád 67. oldal).

Mit nevezünk sátornak? A háláchá szerint a szukkának minimum három fala kell, hogy legyen (ideális, ha legalább részben van negyedik fala is) (uo. 630:5. RöMÁ). Mindegy, hogy a falak mennyire erősek, még akár téglából építve is lehetnek kóserek (Talmud, Szukká 2a. végén). Azonban, ha valamilyen könnyű szerkezetből készülnek, akkor legalább annyira erősnek kell lenniük, hogy egy átlagos szél ne mozdítsa el őket (uo. 628:2.). Ez utóbbi szabály vonatkozik a tetőre (szchá’ch) is, csakhogy annak mindenképpen ideiglenesnek kell lennie, ami azt jelenti, hogy pl. nem lehet hozzárögzítve a falhoz (Mágén Ávrahám 627:2.; Sáár hácijun 633:6.). További előírás, hogy csak feldolgozatlan növényekből állhat (nem lehet pl. kész székeket tetőként használni) (SÁ RSZ 626:5.).

Sokan náddal fedik le a szukkájukat – azonban az utóbbi években egyre több az apró, egy kicsit nehezen észrevehető bogár a friss nádban, amik aztán a tetőből az ételbe potyoghatnak. Ezért ezeket felhelyezés előtt alaposan át kell takarítani, hogy megtisztítsuk az élősködőktől (Moshe Vaye: Bdikát kámázon köháláchá 3. kötet 784–786. oldal).

A gyékény elterjedése

Gyerekkoromban a brooklyni Williamsburgben a legtöbb szukká vastagabb bambuszrudakkal volt lefedve, amit évről éve eltároltak.  A ’80-as évek közepén jelent meg a gyékényszőnyeg szchá’ch. Ez a vékony növényi szálakból összefűzött anyag nagyon könnyen kezelhető: könnyű, egyszerű feltenni és aztán feltekerni, kis helyen tárolható. 

Először 1983-ban szereztem tudomást az új trendről, amikor Bné Brákban tanultam a jesivában. Itt hatalmas plakátok jelentek meg és azokon magyarázták el, hogy milyen előnyei vannak a gyékény szchá’chnak, hogy mitől kóser és mely rabbik ajánlják. Végigolvastam ezt a hirdetményt és meggyőződtem a dolog kóserságáról – ám a gyakorlatban még nem láttam. Amikor hazaértem New York-ba, édesapámnak meséltem erről az újféle tetőről. Végighallgatott, de aztán azt mondta, nehezen tudja elképzelni, hogy a közösség át fog állni erre, mert szeretnek ragaszkodni a régi megoldásokhoz.

Múltak az évek és 2000-ben, amikor Budapestről érkeztünk New Yorkba Mendel fiam kezelésére, meglepődve láttam a szüleim szukkáján a gyékény szcháchot. Rögtön kérdeztem is édesapámat, hogy hogyhogy ilyen újfajta tetőjük van, mire azt felelte, hogy a rabbik véleménye szerint lényegében ez ugyanaz, mint a vastag bambuszrudakból álló, csak könnyebb és praktikusabb. Innentől rohamosan meghódította a környéket a gyékényszőnyeg szchá’ch „divatja”, és már csak ritkán lehet látni a régifajta bambusz rudakat.

Kósersági pecséttel rendelkező gyékény

Azonban ezek a gyékény tetők mind kósersági pecséttel rendelkeztek, ugyanis lehet egy háláchikus probléma velük kapcsolatban. Ennek megértéséhez meg kell ismerkednünk a mökábél tumá kifejezéssel, ami olyan tárgyra vonatkozik, ami rituálisan tisztátalanná válhat, ugyanis ilyen dolog nem tarhtatja a tetőt (SÁ RSZ 629:11.). Mökábél tumá lehet pl. egy fémből készült használati tárgy. Fából, vagy növényi rostokból készült dolog csak akkor lehet mökábél tumá, ha a kiképzése révén valamit bele lehet tölteni (uo. 1.), illetve, ha lapos, de ülésre vagy fekvésre van szánva (uo. 7.).

Ebből következik, hogy ha a a gyékényszálakat fém drót vagy nejlon zsineg tartja össze, akkor a tetőt mökábél tumá tárgy tartja. A kósersági pecséttel rendelkező gyékényt ezzel szemben növényi rostokból font szál tartja össze.

Kósersági pecséttel nem rendelkező gyékény

Később, amikor itt Pesten egyre több nagy sátrat építettünk, akkor a legpraktikusabb szchá’chnak a nagy barkácsboltokban beszerezhető nádszövet bizonyult.

De a fentiek alapján ez elvileg problémás lehet, hisz a fém drót vagy a nejlon zsineg, ami összetartja a gyékényt, mökábél tumá!

A megoldás erre az, hogy úgy kell fölrakni a szchá’chot a tetőre, hogy ne legyen szükség a mökábél tumá drót „szolgálatára”. Mit jelent ez? A drót nagyon hasznos, hiszen alulról tartja a szálakat, hogy ne essenek bele a szukkába, felülről pedig lefogja őket, hogy a könnyű, vékony nádszálakat ne fújja el a szél. Ahhoz, hogy ezt a két funkcióját a drótnak kikerüljük, úgy kell felrakni a gyékényt, hogy a szálak a szukká szerkezetét adó gerendákra merőlegesen fussanak, hiszen így a gerendák tartják vissza a leeséstől, nem a drót. Felülről szintén kell rakni egy farudat, ami lefogja a nádszálakat, hogy a szél ne tudja elvinni őket. Így – bár a drót továbbra is hasznos, amikor kitekerjük a szchá’chot, de kitekert állapotában, a sátor tetejére téve a gerendákkal kiváltjuk a szolgálatát.

Egy jeruzsálemi rabbi kifogásai

Csakhogy közben egy jeruzsálemi rokonom, Mojse Szofer rabbi cikke került a kezembe, ami az egyik rabbinikus folyóiratban jelent meg egy pár évvel korábban (Or Jiszráél folyóirat 9. szám 100–108. oldal; Semen hámáor 2. kötet 11–13. fejezet). Ő nagyon erősen ellenezte a gyékény használatát, különösen, ha nem rendelkeznek rabbinikus pecséttel, mert a zsinórjuk mökábel tumá lehet. Rosszul esett nekem, hogy ilyen határozottan szólal fel az újonnan elterjedt szchá’ch ellen, ami már kezdett általánossá válni az ortodox világban és fájt, hogy az összes pesti szukkánkat érvényteleníti. Már félünnep alatt elkezdtem írni a válaszomat, ami így a folyóirat egy későbbi számában meg is jelent (uo. 61. szám 167–178. oldal). Két lényeges pontot emelek ki ebből:

  1. Felvetés: A Talmud (Szukká 14a.) azt írja, hogy a bölcsek megtiltották, hogy olyan dolgokkal fedjük a szukkát, amiből rendes háztetőt szokta csinálni, még akkor is, ha az ünnep alatt háláchikusan megfelelő módon van használva. Pl. egy szélesebb deszkát, ami több, mint 32 cm széles, nem lehet használni, mert attól tartunk, azt gondolják majd az emberek, hogy „ez egy rendes tető, ezzel az erővel a saját lakásom is lehet szukká, annak is fa a teteje”. Csakhogy, mivel a háztető nem ideiglenes szerkezet, nem alkalmas szukkának. Szofer rabbi szerint emiatt a gyékény se alkalmas szukkának, mivel összekeverhető egy nádfedeles házzal.

Válasz: A Sulchán áruch (RSZ 629:10.) hangsúlyozza, hogy csak olyan helyen valódi a veszély, hogy összekeverik a nádfedeles házzal a szukkát, ahol vannak ilyen házak. Ezért azokon a vidékeken, ahol még mindig találhatóak ilyen házak, pl. a Balaton környékének bizonyos részein, nem jók a gyékénnyel fedett szukkák, de ahol nincsenek ilyenek, ott ezzel nem kell számolni.

  1. Felvetés: A Talmud szerint (uo. 19b.) csak az a gyékény kóser szchá’chnak, ami nem ülésre vagy fekvésre készült eredetileg. Ha annak készült, akkor mökábél tumának számít és nem lehet használni. Szofer rabbi szerint a gyékények nagyrésze szegényebb országokba, Ázsiába és Afrikába készül, ahol ülésre is használják, ezért nem használható az ünnepi szukkához.

Válasz: először is, a gyékény, ami exportra készül Európában, azt nem ülésre szánják. Másodszor is, a háláchá szerint (SÁ RSZ uo. 7.) nem az számít, hogy a gyártó milyen célra szánja az árut, hanem az, hogy a vevő mire veszi meg – márpedig azok az importőrök, akik megveszik és Európába hozzák ezeket, azok nem ülésre szánják. Ez a háláchikus érvelés, de ha megvizsgáljuk ezeket a gyékénytekercseket, akkor látjuk, hogy törékenyek, nem is merül fel, hogy rá lehessen ülni, vagy feküdni.

Így használjuk a pesti gyékényt

A fenti érvelések miatt (és ehhez kapcsolódó forrásokat jelölve [lásd Or Jiszráél uo.]), teljesen használható és kóser az itt Budapesten, hechser nélkül kapható gyékény szchá’chnak a fentiek figyelembevételével, és szem előtt tartva, hogy ne legyen hozzárögzítve a sátor falához, mert akkor nem kóser.

Végül azonban, mindezek ellenére úgy döntöttem, hogy nálunk otthon, a lichthofban felépített nagyjából 2.5 méteres kis szukkánk a hagyományos bambusszal lesz beterítve. Mivel viszonylag kicsi a szukkánk, ezért nincs túl sok rúdra szükség a befedéséhez és évközben is könnyen megoldható a tárolásuk. Így legalább egy helyen még meg lehet tekinteni, egy ilyen régimódi szukkát…

Oberlander Báruch

***

Kiegészítés

Feljebb írtunk a hechser nélküli gyékények használatáról a szukká szcháchjához. Ebben szerepel, hogy lehet ilyet használni, de csak úgy, ha a szálakat sem alulról, sem felülről nem az összefogó drót tartja, hanem fa lécek.  Ehhez szükséges, hogy a tartó lécekre merőlegesen álljanak a szálak. A jobb érthetőség kedvéért az alábbi ábrával szemléltetjük a helyes felhelyezést.

Érdekességként megjegyzem, hogy pár éve tervezem megírni ezt a cikket magyarul, idén, hogy végre megírtam – a feleségem döntése alapján idén a Vasvári valódi náddal és fenyőágakkal fedtük a szukkát…

Megjelent: Gut Sábesz 24. évfolyam 2. szám – 2021. szeptember 17.

 

Kattints ide és kérdezz a rabbitól!

  • Ez a mező az érvényesítéshez van és üresen kell hagyni.