Kedves Rabbi!

Szokás, hogy a lubavicsi családoknál a gyerekek holmijai között nincs olyan, ami nem kóser állatot ábrázol. Ugyanakkor sok zsidó név valamilyen nem kóser állat nevéből ered: Zév (farkas), Dov (medve), Dvora (méh), stb. Tudjuk, hogy a név hatással van viselője személyiségére. Ha adhatjuk nem kóser állat nevét egy gyereknek, akkor miért nem adhatunk neki plüssmackót játszani, miért nem lehet méhecske a jele az oviban, stb?

Mirjám

 


Kedves Mirjám!

A haszid családokban valóban fi­gyel­nek rá, hogy ne legyen a játékok között olyan, ami nem kóser ál­latot formál. Erre a lubavicsi Reb­be hívta fel a figyelmet egy beszédben (Torát Menáchem 5744 1. kötet 487–489. oldal). De különbség van a vi­zuális ingerek és a névadás között.

Azt mondja a Talmud (Atyák bölcs tanításai 5:20.), és ezzel kezdődik a Sulchán áruch (Orách chájim 1:1.): „Légy bátor, mint a párduc, könnyű, mint a sas, gyors, mint a szarvas, erős, mint az oroszlán, amikor tenned kell Mennyei Atyád akaratát!” Amikor Jákob ha­lála előtt megáldotta fiait, majdnem mindegyiket valamilyen állat­hoz hasonlította, és nem kizárólag kóser állatokhoz (1Mózes 49. fejezet). Hiszen a sas gyorsaságát nem lehet a csirkében megtalálni, hiába kóser. Nem azért adjuk valakinek a Dov (medve) nevet, hogy kövér legyen, vagy kegyetlen, hanem pl. amiatt, amit a Talmud (Kidusin 72a.) is említ róla, hogy állandóan mozog és jár, akár a ketrecben is, vagyis soha nem lustálkodik (a lubavicsi rebbe tanítása Torát Menáchem 5742 2. kötet 1094. oldal).

Ezzel szemben egy játéknál csak a külsejét, a fizikai létét látja a gyerek, amiből nem mindig egyertelműen tud pozitív dolgot tanulni, csupán egy nem kóser állatot lát. Ugyanakkor a Rebbe szerint szabad pl. állatkertbe menni, ahol megcsodálhatjuk Isten teremtményeit (Torát Menáchem 5744 uo. 3. lábjegyzet).

Üdvözlettel:

Oberlander Báruch

Kattints ide és kérdezz a rabbitól!

  • Ez a mező az érvényesítéshez van és üresen kell hagyni.