Tisztelt Rabbi! Az utóbbi időben többször felmerült a közbeszédben, hogy érdemes lenne visszaállítani a halálbüntetés intézményét. Úgy tudom a zsidó vallás, a Biblia szerint igen csak sok olyan vétek van, amiért halál jár. Mit gondolnak a halálbüntetésről a BTK-ban a rabbik?

A Biblia által felsorolt – földi bíróságok által kiróható – büntetések között szerepel a halálbüntetés több (összesen négy) formája is. A halálbüntetés kiróható az ókori időkben végrehajtó hatalommal rendelkező, legalább huszonhárom tagú, magasabb rangú háláchikus bíróság által mind embernek ember ellen, mind pedig embernek  Isten ellen elkövetett bűncselekményeire, azonban azzal a nagyon lényeges kikötéssel, hogy a bíróságnak száz százalékig – minden lehetséges kétséget kizárva – meg kell győződnie mind arról, hogy az adott bűncselekményt valóban a vádlott követte el, mind pedig arról, hogy a vétkes szándékosan és a vétek súlyának tudatában tette, amit tett. A zsidó vallás szerint ugyanis  halálbüntetés esetén a „vétek nem ismerete mentesít a büntetés alól…”

Ennek megfelelően a Biblia csakis abban az esetben hatalmazza fel a bírákat a büntetés kiszabására, ha legalább két tanú egyszerre látta a bűncselekményt, és az elkövetőt közvetlenül az elkövetést megelőzően figyelmeztették is a bűntény súlyára és lehetséges következményeire. Mivel ezek az említett – illetve további más – feltételek csak nagyon ritka esetben teljesültek, igencsak kevés volt a végrehajtott halálbüntetések száma. A Talmud egyenesen úgy fogalmaz (Mákot 7a.), hogy ha ez arányaiban meghaladta az egy alkalmat hetven évenként, akkor valami bizonyára nem volt rendjén.
Így aztán a Bibliában nem ritkán említett halálbüntetések sokkal inkább az adott bűnök súlyosságát fejezik ki, mintsem végrehajtható, emberi bíróság által kiróható gyakorlati büntetésre utalnak.

Mindezek alapján kijelenthetjük, hogy a Judaizmus alapvetően ellenzi az állam büntető törvénykönyvének halálbüntetéssel való kiegészítését, ugyanis egyrészt – a fentiek értelmében –  a halálbüntetés kiszabásához szükséges meggyőződnünk arról is, hogy az elkövető szándékosan, és tette súlyának tudatában tette, amit tett, másrészt a jogalkalmazó eljárásokban mindössze az ésszerű kétség kizárására törekednek, és így könnyen megmarad a tévedés lehetősége.
Mindemellett a további bűncselekményektől elrettentő hatású, illetve a nevelő hatású büntetések alkalmazását ösztönzi a judaizmus. A Biblia megfogalmazásában: „Az egész nép pedig hallja és féljen, hogy ne cselekedjenek többé gonosz szándékkal.” (5Mózes 17:13.)

Köves Slomó

Kattints ide és kérdezz a rabbitól!

  • Ez a mező az érvényesítéshez van és üresen kell hagyni.

Megszakítás