A különböző szokások feldíszítik a zsidóságot

Gyerekkorom óta mindig érdekeltek a különböző zsidó közösségek szokásai. Mi a pápai közösségbe jártunk, de kíváncsi voltam, miben különböznek a mieinktől a szatmári, visznyici, belzi haszid közösségek szokásai. Az áskenzáz szokásokat sógoromon keresztül ismertem meg, a Wiener (bécsi) közösségbe járt, ahol az eredeti askenáz szokásokat követték. Mindig úgy éreztem, hogy a különböző szokások vagy magyarosan a minhegek szebbé teszik, feldíszítik a zsidóságot. Ezek tiszteletben tartása egyben a másság elfogadását is jelentik: még akkor is, ha az illető nem ugyanúgy gyakorolja a zsidóságot, mint én, attól még az elfogadható, hiszen minden olyan szokás, ami a háláchá keretein belül létezik, legitim. Ezért tartottam szem előtt, amikor 19 évvel ezelőtt összeállítottuk a Zsidó naptárat, hogy lehetőség szerint mindig mutassuk be a magyar szokásokat, az askenázokat és a haszidokat egyaránt.

Tegnap este mélyen megdöbbentett, hogy nem mindenki ilyen elfogadó, és vannak, akiknek olyan nagyon hiányos a tudása, hogy a legelterjedtebb szokásokat sem ismerik, ha az nem a közvetlen saját köreikben terjedt el.

Egy közösségi médiában aktív vallási vezető ugyanis azzal vádolta meg az óbudai közösséget, hogy a szimchát tórai körtáncot előre hozták egy nappal, vasárnap estére, hogy többen vegyenek részt rajta, holott az még nem a Szimchát Tóra, hanem egy másik ünnep, Simini Áceret. Írásában arra célozgatott, hogy Óbudán reform szokásokat vezetnek be a kényelmük és népszerűségük érdekében.

Ha valaki esetleg szintén nem ismerné ennek a szokásnak az eredetét, az alábbiakból pótolhatja a hiányt.

A kabbalisták vezették be a körtáncot Szimchát Tórakor

Szimchát Tóra jelentősége, hogy ezen a napon fejezzük be a tóraolvasás éves ciklusát. Az ismert kabbalista, az ÁRI néven ismert Jichák Luria rabbi (1534–1572) vezette be a hét körös táncot a Tórával (Sáár hákávánot, Drusé chág háSzukkot eleje; vö. SÁ OC 669:1. RöMÁ). Rövid idő alatt az egész világon elterjedt az új szokás és alig maradt olyan közösség, ahol ne táncolnának körbe a Tórával (Toldot Chág Szimchát Torá 266–273. oldal). De van, ahol a mindenhol elterjedt esti és reggeli táncolás helyett a délutáni imánál táncolnak körbe a Tórákkal (Toldot Chág… uo. 280–281. oldal).

Az idei hákáfot snijot a Siratófalnál

A chászidoknál elterjedt a Smini áceret esti tánc is

Izraelben, ahol csak egynapos Smini áceret ünnepe, aznap este és reggel van nagy tánc, a diaszpórában, ahol két napos az ünnep, a második nap lett Szimchát Tóra napja, amikor a körtáncot rendezik. Az Izmirben 1731-benmegjelent Chemdát jámim című könyvben (3. kötet Szukkot 7. fejezet) szerepel az a vélemény, hogy jó lenne, ha külföldön is táncolnának az első estén, mert furcsa, hogy miközben Izraelben hatalmas örömünnepet tartanak a Tóra tiszteletére, aközben a diaszpórában „csönd van”, nem ünnepelnek. Helyes lenne, ha külföldön élők is kapcsolódnának a szentföldi zsidók öröméhez és már az első nap is táncolnának. Ez a szokás a legtöbb haszid közösségben meg is honosodott (Toldot Chág… uo. 278. oldal; Nité Gávriél – Szukkot 86:1.), de míg vannak, akik azt a szokást vezették be ez alapján, hogy Smini áceret estéjén és reggelén is táncolnak, addig a többség csak este táncol (NG uo. 4.). Talán azért nem terjedt el a Smini áceret nappali tánc is, mivel ilyenkor mondunk a Mázkir imát az elhunytakért (lásd NG uo. 89:5.).

Benny Gantz izraeli hadügyminiszter egy hákáfot snijot ünnepségen Kfár Chábádban

Izraelben is táncolnak a második este a külföldi zsidókkal

Azonban Szimchát Tóra este, amikor mi a diaszpórában táncolunk, Izraelben már kiment az ünnep és megint az a helyzet állhatna elő, hogy a zsidóságnak csak az egyik fele táncol a Tóra tiszteletére. Azonban ezt már maga az ÁRI korrigálta (Sáár hákávánot uo.), amikor bevezette az ünnep kimenetele utáni táncot, talán pont azért, hogy az egész zsidó nép összekapcsolódjon ezáltal. Ez Izraelben Hákáfot snijotként, második körmenetként ismert. Mivel ez már az ünnep kimenetele után történik, így zenével kísért ünnepségeket rendeznek. Minden évben több hatalmas központi Hákáfot snijotot tartanak, ahova már autóval is érkezhetnek az emberek az ünnep után. (Mivel ez nagyon széles körben elterjedt szokás [NG uo. 94:27.], nem csak a haszidok között, így nincs olyan komoly izraeli politikus, aki ne táncolna ilyen nyilvános ünnepségen, főleg, két héttel a választások előtt…)

A mádi rabbi: áskenáz zsinagógában is lehet táncolni Smini áceretkor

Magyarországon a múlt század kezdete óta és még inkább a két világháború között nagyon elterjedt a haszidizmus és egyre több helyen alakultak haszid imaházak, ami kérdéseket vetett fel a szokások kapcsán. 1921-ben például amiatt fordultak Winkler Mordecháj Leib (1844–1932) mádi rabbihoz egy magyar közösségből, mert amikor vége lett az imának Smini áceretkor, akkor az askenázok hazamentek, a haszidok meg ott maradtak hákáfotot táncolni. Ez egyeseknek nem tetszett, mivel „a zsinagóga azért épült, hogy az áskenáz szokást gyakorolják benne”, hogy lehetne megengedni egy nem áskenáz szokás gyakorlását?!

Válaszában azt írja Winkler rabbi (Lvusé Mordecháj responsum 4. kötet 158. fejezet): „Kétségtelen, hogy nem a helynek vannak szokásai, hanem az embereknek”, és ezért nem lehet megtiltani egy áskenáz zsinagógában, hogy más minhágot kövessenek, amíg azzal nem módosítják a helyiek szokásait. Ehhez hozzáteszi egy másik levélben (uo. 97. fejezet), hogy Mádon az a szokás, hogy a nagy zsinagógában nem táncolnak Smini áceretkor, de a haszid zsinagógában táncolnak (lásd még 1. kötet 135. fejezet a derecskei helyzet kapcsán). Csakhogy ott nincs elég Tóra, ezért az áskenáz közösség tagjai segítik a haszidokat azzal, hogy a zsinagógájukból kölcsönadnak Tórákat a tánchoz. Győrben ezt a „problémát” úgy oldották meg, hogy nem táncoltak a nagyzsinagógában, hanem ima után a rabbival az élen átvonultak egy másik helyiségbe és ott vezették le a Smini ácereti táncot (Zchor zot löJáákov 209. oldal 24.).

Ugyanígy táncoltak idén is a haszid zsinagógákban itthon a fővárosban és vidéken Smini áceretkor, ahogy teszik ezt minden más évben, függetlenül attól, hogy milyen napra esik az ünnep.

Oberlander Báruch

Megjelent: Gut Sábesz 25. évfolyam 4. szám – 2022. október 20.

 

Kattints ide és kérdezz a rabbitól!

  • Ez a mező az érvényesítéshez van és üresen kell hagyni.