Az idei év ún. smitá-év Izraelben. Most induló sorozatunkban a Tórának ezt a különleges mezőgazdasági parancsolatát, a smitá-, vagyis szombat-évet állítjuk fókuszba.


Mi a célja a smitának?

A hetedik, smitá-év vagy a szombati év az az időszak, amikor Izrael földjének pihennie kell, és nem szabad rajta semmi mezőgazdasági munkát végezni (3Mózes 25:1–7.). Vagyis nem szabad például szántani, vetni; így nem tudunk új termést „előállítani”.

Az egyik célja ennek a micvának, ahogy a barcelonai Áron Hálévi (13. század) a Széfer háchinuch könyvében írja (84. parancsolat), hogy az ember tudatosítsa magában, hogy Isten az, aki a földet termőre fordítja, és nem a föld saját ereje, tehetsége adja a termést, valamint hogy arra sarkallja az embert, bízzon Istenben, hogy mindennel el fogja látni őt.

Nem vonatkozik a smitá tiltása mindarra, ami magától megterem. Ilyen például a gyümölcs, ami a fán mindenféle emberi beavatkozás nélkül nő. Noha ezt el szabad fogyasztani (3Mózes uo. 6.), erre vonatkozik az a tórai előírás (lásd lent), hogy a szombat-évben gazdátlannak kell hagyni a földet. Ez azt jelenti, hogy a tulajdonosnak meg kell engednie a közösség tagjai számára, hogy szabadon szedhessenek a gyümölcsből maguk számára. Ennek célja, folytatja Áron Hálévi rabbi, hogy az ember gyakorolja azt a fajta önfeláldozást, amikor mások javára lemond a sajátjáról. Jelen írásban ennek a törvényét szeretném egy kicsit bemutatni.

 

„A hetedik évben hagyd magára”

Bibliai előírás (2Mózes 23:11.), hogy a termőföldet „a hetedik évben hagyd magára és termését fogyasszák néped szegényei” ezért, ha valaki bezárja a földjét, kerítést állít vagy összegyűjti lezárt raktárába az összes gyümölcsöt, akkor tevőleges parancsolatot szeg meg (Maimonidész, A smitá év szabályai 4:24.). Elvileg a tórai előírás szerint a meglevő kerítésen sok helyen nyílásokat kellene nyitni, hogy mindenki lássa, hogy a föld gazdátlanná van nyilvánítva, ám a bölcsek azt mondták, hogy elég, ha a kapu nyitva van (Mindrás Möchiltá, Mispátim 20:18.) éjjel-nappal (Derech emuná Maimonidészhez uo. 4:24. Biur háláchá Micvát ászé bekezdése végén).

Mit jelent, hogy a föld gazdátlanná van téve mindenki számára? Ez nem azt jelenti, hogy nincs tulajdonosa az adott területnek, hanem azt, hogy az ott található termés mindenki számára leszedhető, külön engedély nélkül (lásd Cvi Kohén: Smitát kárkáot 11:21.). Az emberi fogyasztásra szánt termények az emberek számára válnak gazdátlanná, az a termés pedig, ami állati eledelül szolgálna, azt az állatok számára kell gazdátlanná tenni (2Mózes uo.; Maimonidész uo. 5:5.; Smitát kárkáot uo. 25.).

Van olyan vélemény, miszerint a smitá-év kezdetével a föld magától gazdátlanná válik (Smitát kárkáot uo. 10.), ám Joszéf Káró rabbi, a Sulchán áruch szerzője szerint a micva az, hogy a tulajdonos legalább három ember előtt jelentse ki, hogy a föld gazdátlan (Ávkát rochél responsum 24. fejezet, lásd Smitát kárkáot uo.).

 

„És termését fogyasszák néped szegényei”

A területen magától megtermő gyümölcsöt a fán kell hagyni, nem lehet leszedni még azzal a céllal sem, hogy a kerítésen kívül lerakjuk, ahonnan bárki elviheti (uo. 12.). A teljes földet gazdátlanná kell tenni, a tulajdonosnak még egy kis részt sem szabad zárva tartani, annyit sem, amit a saját családjának ellátásához kell (erről lásd később) (uo. 13.). Még azzal a céllal sem szabad a tulajdonosnak a gyümölcsöt leszednie, hogy azt a szegényeknek adja (uo. 15.). Azonban a smitá egy a közösségen belüli adakozási forma, így a tulajdonosnak nem kell engednie nem-zsidók számára, hogy ők is gyűjtögessenek (Maimonidész uo. 5:13.).

Oberlander Báruch

Megjelent: Gut Sábesz 24. évfolyam 16. szám – 2021. december 24.

 

Kattints ide és kérdezz a rabbitól!

  • Ez a mező az érvényesítéshez van és üresen kell hagyni.