Előző részünkben áttekin­tet­tünk két véleményt a hetiszakaszok pótlásával kapcsolatban. Bár még sajnos nem aktuális a kérdés, hiszen továbbra sem gyűlhetünk össze Tórát olvasni, az előzetes háláchikus vita még mindig folyik róla. Ez a rabbik döntésétől függetlenül azért is különleges, mert az a folyamat, aminek máskor csak a végeredményét észleljük évszázadok, vagy akár évezredek távlatából, most a szemünk előtt zajlik.


A hetiszakaszok felosztása

Minden hetiszakasz fel van osztva hét részre, hét ember számára, ezeket alijáknak hívjuk. Ha két hetiszakasz van egyszerre, akkor azt egy egységként kezeljük, és ugyanúgy hét részre osztva olvassuk fel, mintha csak egy lenne.

Felmerül a kérdés, hogyan osztjuk fel az elmaradt párását a felolvasásakor. Ehhez azt kell vizsgálnunk, hogyan tekintünk a felolvasásra: egyben, mint kettős szakaszra, vagy külön-külön, mint múlt hetire és e hetire. Egy vélemény szerint, ha pótlás miatt olvasunk két szakaszt, akkor ugyanígy járunk el, mint egy kettős párásánál, és a negyedik embernél kapcsoljuk össze a kettőt (Sááré Efrájim uo. 9.). Más vélemény szerint az elsőként felhívott embernek (vagyis, ha van jelen, akkor a kohénnak) felolvassuk az egész előző heti szakaszt, majd az aktuális szakasz első részét, mert így mind a hét embernek olvastunk az erre a hétre rendelt párásából (Káf háChájim a SÁ-hoz 135:5. végén).

 

Hány szakaszt olvashatunk?

Ha pótlásként tekintünk az elmaradt szakaszok felolvasására, akkor a Mágen Ávrahám és mások véleménye szerint nem lehet kettőnél több szakaszt felolvasni, az elmaradt szakaszok – esetünkben sok-sok hétnyi párásá – kimarad.

Jichák ben Móse rabbi, az Or záruá véleményét követve – ami szerint nem pótolunk, hanem behozzuk a lemaradásunkat – nem létezik olyan, hogy egy szakaszt kihagyunk, folyamatosan olvasunk. Eszerint tehát lehet több párását is olvasni egyszerre.

Sík Mózes (1807–1879) husz­ti rabbi MáHáRáM Sik res­ponsum könyvében (uo.) idézi mes­terét, Szofér-Schreiber Mózes (1762–1839) pozsonyi rabbit, a Chátám Szofért, aki a saját mesteréről, Nátán Ádler rabbiról (1741–1800), a nagy tudású frankfurti kabbalistáról megemlítette, hogy egy alkalommal sok hetiszakaszt olvasott fel egyszerre.

 

A kérdés még nem dőlt el…

A rabbinikus vita a kérdésről még zajlik.

Először az a kérdés, hogy a mi esetünkben egyáltalán kell-e pótolni, hisz a RöMÁ megfogalmazása alapján, ha azért nem olvastak, mert nem jött össze minjen, akkor nincs szükség a pótlásra, mivel a Tóra felolvasása közösségi feladat (Sááré Efrájim uo. 39.). Mesterem, Gávriel Zinner rabbi szerint ez vonatkozik a mostani helyzetre is, emiatt nem lesz szükség az elmaradt párásák felolvasására utólag.

Ha azonban úgy vesszük, hogy a járvány miatti elmaradást pótolni kell, akkor az a kérdés, hogy hány hetiszakaszt olvassunk fel pótlásként, egyet vagy többet. Én azt gondolom, hogy a Chátám Szofér által tanúsított történet szerint lehetőség lesz több kimaradt szakasz pótlására.

Ugyanakkor azt is tudni kell, hogy az izoláció heteiben elértünk a második könyv végére, és már a harmadikban járunk, így arról is döntést kell majd hozni, hogy a Smot elmaradt szakaszaival mi fog történni. Ahogy az is kérdés, mi lesz az eljárás akkor, ha, ne adj Isten, a járvány ideje alatt fejezzük be a harmadik könyvet, és át kell már térnünk a negyedik könyvre is. Mivel arra a kérdésre, hogy Ádler rabbi több könyvből pótolt-e egyszerre, nem tér ki a MáHáRáM Sik, ebben nem alapozhatunk erre az esetre.

Adja az Örökkévaló, hogy mihamarabb elmúljon a fejünk fö­lül a veszély, és visszatérhessünk zsinagógáinkba a közös imádságainkhoz. 

Oberlander Báruch

Kattints ide és kérdezz a rabbitól!

  • Ez a mező az érvényesítéshez van és üresen kell hagyni.

Megszakítás