A járvány miatt hosszabb időn keresztül voltunk bezárkózva, de végre, hála Istennek, eljött a reménysugár az oltás formájában. Izrael Állam volt az első, ahol nagyon komolyan vették a lehetőséget és nagyarányú kampányoltásba fogtak, hogy minél előbb az egész felnőtt társadalom immunizálva legyen. Ennek kapcsán merült föl a kérdés, hogy szombaton is lehet-e folytatni az oltási programot.


Az életmentés korlátai

Az oltásokkal kapcsolatban a zsidóság álláspontja mindig is az volt, hogy azokat el lehet és el kell fogadni (lásd még Egység folyóirat 112. szám 18–20. oldal). Az elmúlt évben a koronavírus-járvány kapcsán ezt a véleményt szinte az összes rabbi megerősítette.

A háláchá azt mondja (Sulchán áruch, Jore déá 157:1.), hogy az életmentés felülírja a szombati munkatilalmakat, azonban valójában az életmentés engedélyének is van korlátja. Jechezkél Landau (1713–1793) prágai rabbi szerint (Nodá biJhudá responsum, Tinjáná, 210. fejezet) az életmentés csak akkor írja fölül a törvények többségét, amikor „itt és most” kell életet menteni, mert előttünk van egy halálosan beteg ember. Ha azonban csak a jövőben lesz veszély, akkor nem lehet már most szombatot szegni – vagyis nem szabad azért szombatot szegni, hogy legyen a kezünkben egy eszköz, amivel talán holnap életet menthetünk. Ezért tiltotta meg a boncolást abban az esetben, amikor annak csak későbbi tudományos haszna lehetne (lásd még Pitché tsuva, JD 363:5. végén). Ávrahám Jesájá Kárelic (1878–1953) bné bráki rabbi ezzel szemben nem aszerint tett különbséget, hogy most van előttünk a veszély vagy sem, hanem annak mentén, hogy mennyire reális a veszély (Cházon is, Ohálot 22:32.). Ezt a két véleményt figyelembe véve többféle konklúzióra lehet jutni. Utóbbi vélemény alapján talán meg lehetne szegni a sábeszt a veszélyeztettet csoportok oltása kedvéért, azonban Landau rabbi véleményét figyelembe véve nehezen lehet megengedni. De azt is lehet mondani, hogy a Covid elleni oltás nem jövőbeni veszélytől véd, hanem „itt és most”, így még Landau rabbi véleménye szerint is meg lehetne szegni a sábeszt miatta.

 

Mit tekintünk életveszélynek?

Hogy valami életveszélynek számít-e, arra az embereknek az adott helyzetre adott reakciójából is következtethetünk (lásd A rabbi válaszol 1. kötet 26. oldal). Erre hivatkozott David Lau izraeli országos askenáz főrabbi és Slomó Ámár Jeruzsálem szefárd főrabbija (aki korábban az országos szefárd főrabbi pozícióját is betöltötte), amikor úgy döntöttek: mivel az oltás nem napi 24 órában zajlik, hanem csak munkaidőben (rendes vagy meghosszabbított), hogy ma­ga az orvostársadalom sem tartja az oltást olyan sürgős dolognak, amiben minden perc és minden óra számít. Ha pedig ez így van, akkor meg lehet várni a vasárnapot az oltással. Erre vá­la­szul Yuli Edelstein egészségügy-miniszter, aki a kormányzó Likud párt tagja és kipát hordó, szombattartó zsidó, 2020. december 24-én bejelentette, hogy az oltási kampányt 24 órásra fogják bővíteni (https://www.kikar.co.il/381747.html). Ez azonban, tudomásom sze­rint, nem történt meg a gyakorlatban.

Más rabbik ezt az érvelést megcáfolták azzal, hogy ez csak akkor lenne igaz, ha azért nem zajlana az oltás éjjel-nappal, mert nincs igazi akarat erre a kormányzat részéről. Ha azonban logisztikai akadálya van a folyamatos oltásnak, akkor ez az érv nem állja meg helyét, az oltás menete nem bizonyíték arra, hogy mennyire életveszélyes a helyzet, és lehetne oltani sábeszkor is.

Valójában azonban azt látjuk, hogy senki nem áll hozzá a kérdéshez azonnali vészhelyzetként, ráadásul kérdéses, hogy egy nap halasztás vasárnapig tényleg életeket veszélyeztetne-e, ezért helyesnek tartom Lau és Ámár rabbik döntését, miszerint nem lehet szombatot szegni az oltási kampány érdekében, annál is inkább, mivel az óvintézkedések betartásával (kézmosás, fertőtlenítés, távolságtartás, maszkviselés stb.) minimálisra lehet csökkenteni a fertőzés kockázatát az oltásig.

 

Szombati oltás: aki olt és akit oltanak

Izraelben, ahol az oltópontokon dolgozók nagyobb része zsidó, akik az oltásban való részvétel­lel megszegnék a szombatot, komoly tétje van a kérdésnek. Külföldön azonban, ahol az egészségügyben dolgozók inkább nem zsidók, az oltással kapcsolatos tiltott munkavégzés kérdése nem merül föl, így csak a páciens oldaláról kell vizsgálni a helyzetet, hogy fölveheti-e az oltást, vagy sem abban az esetben, ha nem lehet az időpontot áttenni másik napra. Lássuk, miket kell figyelembe venni a páciens oldaláról, ha az oltás kap­csán mindent nem-zsidó szak­em­berek végeznek el!

Oberlander Báruch

Kattints ide és kérdezz a rabbitól!

  • Ez a mező az érvényesítéshez van és üresen kell hagyni.

Megszakítás