Kedves Rabbi!
Nézd el nekem tudatlanságomat amely az ismeretlenségből fakad. Szeretném a régen foglalkoztató kérdést feltenni és választ találni rá Általad.Nem leltem magyarázatot erre a kérdésre:
Honnan tudták a II. világháborúban, hogy melyik házban, hol, és kik a zsidók? Honnan tudták a nyilasok (v. németek), hogy melyik házba kell bemenni? Nyilván voltak tartva az egyházaknál vallás szerint az emberek?
Hiszen senkire se volt kiírva a származása, nem?!

Kedves Érdeklődő!

Az emberek vallási hovatartozása nem csak az egyházak által, hanem az állami közigazgatás által is nyilván volt tartva egészen 1948-ig. Tehát minden hivatalos iratban (személyiig., születési a.k., iskolai bizonyítvány stb.) szerepelt. Ez egyben azt is jelentette, hogy senki sem lehetett “valláson kívüli”, ha felmenői zsidók voltak, akkor ő is az volt. Az egyetlen lehetőség a keresztény hitre való kitérés lett volna, de ezt 1. érthető okokból sok zsidó nem tette 2. sok keresztény egyházközség sem szívesen térített át zsidókat (“csupán menekülési célból, és nem meggyőződésből”).

A deportálások előtt pedig már a zsidóknak sárga csillagot kellett viselniük, és ha a hatóságok rajtakaptak valakit a csaláson akkor annak halál büntetés is járhatott. Közvetlenül a deportálások előtt a legtöbb városban a zsidókat a város egy elkülönített területére (“gettóba”) költöztették erőszakkal, és onnan vitték őket a vonatokra.

Még azt is érdemes tudni, hogy a zsidók nagy része nem tudta pontosan hova vezetnek vonatok stb.. Abba hitbe ringatták őket, hogy dolgozni mennek, jobb körülmények közé, mint a Gettó stb..

Üdvözlettel
Köves Slomó rabbi

Kattints ide és kérdezz a rabbitól!

  • Ez a mező az érvényesítéshez van és üresen kell hagyni.