Egy elvált hölgy azzal a kérdéssel kereste meg a Budapesti Ortodox Rabbinátus vezetőjét, Oberlander Báruch rabbit, hogy válása után is el kell-e fedni a haját, ahogy azt férjes asszonyként tette.

A rövid válasz az, hogy igen, aki egyszer férjnél volt, annak onnantól mindig fednie kell a haját. A kérdés kapcsán azonban érdemes áttekinteni a haj eltakarásával kapcsolatos témákat!


 

A férjes asszonyok fejfedése

A Talmud (Ktubot 72a.) tanítása szerint férjes asszonyok a szemérmes öltözködés jegyében el kell, hogy takarják a hajukat. A házas asszonyoknak értelemszerűen a hajadonoknál is jobban kell ügyelniük rá, hogy elkerüljék a testiség túlzott kihangsúlyozását, külösen imádkozás vagy áldásmondás esetén (Sulchán áruch, Orách chájim 75:2.), hogy ne legyenek kihívóak.

A Talmud (uo.) elmondja, hogy a fejfedésnek van tórai for­rása. Bölcseink a hűtlenséggel vádolt asszonnyal kapcsolatos szabályokból vezettek le azt: „És állítsa a pap az asszonyt az Örökkévaló színe elé, meztelenítse
meg az asszony fejét.” (4Mózes 5:18.) Ebből kiderül, hogy általában el kell takarni a házas nő haját.

A Sulchán áruch (Even háezer 21:2.) egy helyen azt írja, „akár férjnél van, akár nincs férjnél egy nő, el kell takarnia a haját”, máshol viszont azt mondja a RöMÁ (OC uo.): „a nem házas nő haja mellett szabad imádkozni” (mert az már szeméremnek számít). A Sulchán áruch kommentárjai (Bét Smuél uo. 5.) ezt úgy magyarázzák, hogy az „az a nő, aki nincs férjnél” kitétel csak az özvegyekre, vagy az elvált nőkre vonatkozik.

 

Ha akadály a fejfedés…

Bizonyos körülmények között egy rabbi mérlegelheti, hogy megengedi-e a fejfedés időleges elhagyását egy özvegynek, vagy elvált nőnek. A responsum irodalom sok ilyen esetet tárgyal, például az özvegyasszonyét, akit el akartak bocsátani a munkahelyéről befedett feje miatt. Neki, mivel egyedüli pénzkereső volt, enge­dé­lyezték bizonyos feltételek mel­lett, hogy a munkahelyén ha­jadonfőtt legyen (Igrot Mose res­pon­sum, EH 1:57.).

Egy másik esetben egy elvált nő újraházasodási esélyeit rontotta, hogy rögtön az első találkozón egyértelművé vált, hogy már volt férjnél. Ő arra kérte az en­gedélyt, hogy legalább az első találkozókra mehessen fedetlen fejjel (Igrot Mose uo. 4:32:4. Lásd még Jábiá omer responsum 4. kötet EH 3. fej.).

Ugyancsak az újraházasodás megkönnyítésére elhagyhat­ja a fejfedést a még szűz, elvált, vagy megözvegyült nő (idézi Ri­vö­vot Efrájim responsum 6. kötet 571. ol­dal végén; On áni chomá, Chidotám mö­sáásöot 344. fej. Lásd még Böér hétév EH 22:5.). Ellenkező esetben a már nem szűz hajadon lány a házas nő kategóriájába esik és fedett fej­jel kellene járnia több vélemény szerint, de a gyakorlatban ezt a véleményt nem követik (lásd Chelkát möchokék, EH 22:2. és Pitché tsuvá uo. 2.).

 

Mivel fedjük a fejet?

A fej befedhető bármivel, ami elfedi a hajat. Vannak, aki a kendőt preferálják, főleg azért, mert a parókát túl szépnek tartják, amiben nem látszik a viselőjén, hogy házas (lásd Jábiá omer responsum 5. kötet EH 5. fej.). Azonban a Sulchán áruchban (OC uo. 2. és Mágén Ávrahám uo. 5.) a RöMÁ egyértelműen rögzíti, hogy a paróka megengedett. A Lubavicsi Rebbe (Sulchán Me­ná­chem 6. kötet 81–83. oldal) pedig nemhogy megengedte a paróka viselését, de azt mondta, hogy jobb, mint bármi más, mert tökéletesen eltakarja a hajat, szemben a kendővel, amiből sokszor kilátszik a haj elöl vagy oldalt.

Oberlander Báruch

 

Kattints ide és kérdezz a rabbitól!

  • Ez a mező az érvényesítéshez van és üresen kell hagyni.

Megszakítás