Ki számít be a minjenbe?


A Sulchán áruch (OC 55:13.) azt mondja a közösségi imáról, hogy a minjent alakító 10 ember az előimádkozóval együtt egy helyiségben legyen. Abban az esetben, ha valaki a zsinagógán kívül van, de egy ablakon keresztül látják őt, még akkor is, ha több emelet magasság van köztük, „de ő mutatja az arcát”, vagyis lehet látni legalább az arcát (nem kell az egész embert [Áruch hásulchán uo. 20.]), akkor bele lehet számítani a tízbe (uo. 14.).

Ennek a háláchának az alapja az a szefárd szokás, hogy az előimádkozó a zsinagóga közepén, a bimán áll – ami általában egy kerítéssel körbekerített emelvény. A kerítés oka, hogy így külön szobának számít a bimá, ami lehetővé teszi, hogy Tóraolvasás idején – amit amúgy állva kéne végighallgatnia mindenkinek – ülve lehessen maradni (SÁ JD 242:18. RöMÁ). Így az előimádkozó másik szobában van, hogy lehet beszámítani a minjenbe? A RáSBÁ (responsum 1. kötet 96. fe­jezet) két választ ad erre: egyrészt, mivel az egész emelvény a zsinagógát szolgálja, a zsinagóga részének számít az is, aki ebben az elkerített „szobában” áll. A másik válasz, hogy látják egymást, ezért beleszámít. A két válasz közötti különbségből fontos különbség adódik arra az esetre, ha az előimádkozó az utcán áll – az első válasz szerint nem számít a minjen részének, a második értelmezés szerint viszont beszámít.

Az Áruch hásulchan véleménye szerint (uo.), aki az utcán áll, beszámít a minjenbe, aki egy másik, elkülönített helyiségben van, az pedig nem – mivel az utca összekapcsolódhat a zsinagógával, a másik szoba pedig nem. Az utcáról legfeljebb egy embert lehet beszámítani (uo.). A Misna brurá (uo. 48.) szerint még egy másik helyiségből is beszámít, ha látják egymást.

Általánosan elfogadott (uo. 20.), hogy ha megvan már a min­jen, akkor mindenki csatla­koz­hat hozzá, aki hallja őket, akár több házzal arrébbról is, úgy, hogy már nem látják őt. A közösségi imádkozás részének számít mindaddig, ameddig élőben hallja őket.

További vita van arról, hogy mi a helyzet, ha egy rácson keresztül látják, és nem látható a teljes arca, csak részletei (Káf háchájim uo. 76.; Dáát Torá uo.).

 

Minjen szabad téren

Nem feltétel, hogy közel álljanak egymáshoz a minjen tagjai, csak az, hogy lássák egymást és hallják az előimádkozót (Minchát Ji­chák resposnsum 2. kötet 54. fejezet). Pél­dául egy nyolctagú család ki­ment a temetőbe és kádist akar­tak mondani. A temető tá­volabbi részében két zsidó dol­go­zott, de nem tudták abbahagyni a munkát. Mivel látták és hallották a kádist mondókat, a minjen részének számítottak, ha azonban nem látták és/vagy nem hallották volna őket, ak­kor nem lehetett volna őket beszámítani (Chásuké chemed, Szuk­ká 338. oldal).

Ezek alapján karantén idején biztonságosan létre lehet hozni minjent például egy társasház gangján és udvarán, még akkor is, ha a karanténban levő zárt ablak mö­gött látható csak, mivel ilyen vész­helyzetben lehet a megenge­dőbb véleményre hagyatkozni (lásd még Tchumin 27. kötet 185–192. oldal).

Kívánom, hogy mindannyian legyünk egészségesek és mielőbb érjen véget a járvány!

Oberlander Báruch

Kattints ide és kérdezz a rabbitól!

  • Ez a mező az érvényesítéshez van és üresen kell hagyni.

Megszakítás