Találkozásom Slomó Ávinér rabbival
Két héttel ezelőtt pár napra Izraelben jártam az Oirechman családban tartott esküvő apropóján. Vasárnap este Jeruzsálemben szálltunk meg, úgy, hogy hétfőn reggel a Siratófalnál tudjunk imádkozni a fiammal, Hirs Méirrel. Szerettem volna kihasználni a lehetőséget, hogy felkereshessem jesivájában Mordechai Cion rabbit, akihez több éves szoros barátság fűz. Mordechai az Óváros muszlim negyedében lévő, vallásos cionista beállítottságú Áteret Jerusálájim jesivának a munkatársa, a jesiva alapítójának és vezetőjének, Slomó Ávinér rabbinak a személyi asszisztense. Az 1983 óta működő jesivában tanult a magyar születésű Hirschberg Gábor (Gávriel) is, akit 1997-ben arab terroristák gyilkoltak meg.
Mikor jeleztem, hogy szeretném meglátogatni a jesivában ima után, kiderült, hogy Ávinér rabbinak akkor az Óváros egy másik részében lenne órája, de jelezte, hogy még az órája előtt szeretne velem találkozni, ezért lejönne a Siratófalhoz. Bár szokatlan, hogy egy idősebb rabbi keressen fel egy fiatalabbat, megtisztelőnek éreztem, hogy a vallásos cionisták egyik leghíresebb rabbija, egy 79 éves idős ember eljön, hogy velem találkozhasson. Egy pár percet beszéltünk, majd ő továbbsietett tanítani.
Zsidó-arab jó szomszédi kapcsolat
Ima után elsétáltunk Hirs Méir fiammal a pár száz méterre levő jesivába a Sukon, a muszlim negyedben húzódó piacon keresztül.
Az épületben 1886-tól működött a Torát Chájim nevű jesiva egészen az 1936-39-es pogromokig. 1948-ban, Izrael megalapítása után elesett az Óváros, és a zsidókat elüldözték otthonaikból. Később, 1967-ben, a hatnapos háború alatt, amikor az izraeli katonák felszabadították az Óvárost, a jesiva épületének földszintjén élő arab lakók kimentek az utcára és az első izraeli katonának átadták a jesiva kulcsát. A katona neve Chaim Herzog volt, aki később Izrael Állam hatodik elnöke lett. Ez volt az egyetlen jesiva vagy zsinagóga a környéken, ami épségben vészelte át a 20 éves arab megszállást: ahányszor be akartak törni vandálok a jesivába, az ott élő arab család megvédte az épületet. Amikor megköszönték nekik, hogy megőrizték a jesivát, azt válaszolták: nem mi őriztük meg a jesivát, a jesiva őrzött meg minket. A család azóta is az épület földszintjén lakik, és nagyon jó viszonyt ápolnak a jesiva tagjaival. Ávinér rabbi híres arról, hogy nagyon szigorúan tiltja az arab szomszédokkal való ellenségeskedést.
Egy kohén rabbi megengedő álláspontja a Klauzál téri játszóról
Szerencsére még egyszer lehetőségem nyílt találkozni a rabbival, aki visszaért a jesivába, mielőtt mi elindultunk volna. Így kihasználtam a lehetőséget, hogy hosszasabban elbeszélgethessek vele. Szokásom, hogy amikor találkozom egy rabbival, akkor felhozok egy olyan témát, amivel épp foglalkozom, és átbeszélem vele. Most is így tettem, és elmondtam neki a helyzetet a Klauzál téri játszótérről, hangsúlyozva, hogy ez egy komoly gond, ami érinti a kohénokat. Ávinér rabbi nagyon érdekesnek találta a kérdést, mivel – mint megtudtam – ő maga is kohén. Egy percre elgondolkozott, és azt mondta: semmi probléma nincs itt egy kohénnak, hisz ez egy „száfék tumá birsut hárábim” – ez az ismert talmudi elv (Szotá 28a–b.) azt mondja, hogy ha egy dologról nem biztos, hogy tisztátalan, akkor magánterületen tisztátalannak tekintjük, közterületen pedig tisztának. Abban a pillanatban, ahogy Ávinér rabbi kiejtette az első szavakat, megdöbbentem, hogy ez az alapelv elkerülte a figyelmemet. Mivel a Klauzál tér nem magánterület, az emberek járnak-kelnek ott és a tisztátalanság ténye nem biztos, ezért az egész terület tisztának számít. Bár ez nem egy logikára épülő alapelv, a Talmud a Tórából vezeti le a házasságtöréssel gyanúsított nő esetének leírásából (4Mózes 4.). Véleményét megerősítendő Ávinér rabbi azt is mondta, hogy ha Budapestre látogatna, ő is elmenne a Klauzál térre.
Oberlander Báruch
Megjelent: Gut Sábesz 24. évfolyam 45. szám – 2022. július 14.
