Kedves rabbi, szeretném tanácsát kérni: egy baráti vitatkozás során az interneten felmerült a probléma, hogyan értelmezhető, mozes 2. könyvében az a kitétel, hogy a shabbat nem megtartása halálbüntetéssel jár? Én megpróbáltam a magam válaszait megadni, de megvallom csak felületesen ismerem a Tóra magyarázatait. Ráadásul valakitől ki is kaptam, miért kontárkodok bele, pedig szerintem mindenkinek joga van morfondírozni vagy beszélni erről. Tehát kérdésem a következő: 1. Mi a magyarázata, hogy halálbüntetést helyez a szent törvény kilátásba a sabbat nem megtartásáért? 2. Elfogadható-e hogy hozzá csak felületesen értő emberek adják elő véleményüket ilyen témában? (Jelezvén hiányos hozzáértésüket) Adható - e magyarázat erre, vagy másra, véleményként, egyszerű de gondolkodó ember(ek) által? Fáradtságát megköszönve tisztelettel ====== András

Kedves András!

Kérdéseidre a válasz a következő

1. A Tóra bizony halálbüntetést szab ki a Szombat megszegéséért, de nem csak ezért hanem még igen sok parancsolat áthágásáért csak egy pár példa: bálványimádás, házasságtörés, nemi erőszak, gyilkosság, emberrablás és még sok minden más.
Ennek a halálbüntetésnek a végrehajtására az ókori Izraelben működő nagy Bét Din vagy Szánhedrin rabbi tanács volt feljogosítva. Azóta hogy ez az intézmény 2000 éve megszűnt a halálbüntetés emberi bíróság általi végrehajtása is megszűnt. Mindezzel együtt, a Talmudból kiderül, hogy a még a Szánhedrin idejében is nagyon ritka volt a valóságban a halál büntetés, ugyanis az a Tóra amely ezeket a büntetéseket kiszabja, nagyon kemény szinte lehetetlen feltételeket is szab a büntető itélet meghozatalára. Egy pár példa: 1. két tanúnak látnia kellett a történteket, 2. az illetőt figyelmeztetniük kellett a dolog súlyosságát illetve a lehetséges szankciókat illetően, 3. az illetőnek válaszolnia kellett, hogy ezzel tisztában van de ennek ellenére teszi amit tesz stb.
Annyira ritka volt hogy minden feltétel teljesüljön hogy a Talmud azt mondja hogy olyan bíróság ahol több mint egyszer hetven évben halállal büntettek azzal valami már nem stimmel.

2. A Tóra minden ember és pláne minden zsidó öröksége, és így mindenkinek érdeme és kötelessége a saját elméjével igyekezni a Tórát megérteni és másokkal megértetni. Nincs különbség tanultak és tanulatlanok között ezen a téren.
Egy kitétel van: az értelmezési módszernek (pláne ha gyakorlati kimenetele van) alkalmazkodnia kell a Tóra hagyományos értelmezési módszereihez és a zsidó hitelvekhez (nem lehet a tórát úgy értelmezni hogy két isten van vagy a szombat az igazából vasárnap stb..)

örültem kérdéseidnek, ha további kérdéseid vannak vagy ha szeretnél személyesen is elbeszélgetni nyugodtan keres fel emailen vagy telefonon

üdvözlettel

Köves Slomó
rabbi

Kattints ide és kérdezz a rabbitól!

  • Ez a mező az érvényesítéshez van és üresen kell hagyni.