Kedves Rabbi!

Mit gondol a  zsidóság az abortuszról? Megengedett dolog-e, ha igen milyen esetben?

 

Köszönettel, 

G.


Kedves G!

 

Szaporodjatok és sokasodjatok

A Biblia leírása szerint az első emberpár, Ádám és Éva megteremtését követően Isten a következőt mondta (1Mózes 1:28., 22): „Megáldotta őket Isten és mondta nekik Isten: Szaporodjatok, sokasodjatok, töltsétek be a földet”.

 

A házasság lényege a gyermek

Isten később, az Özönvíz után megismétli ezt a parancsolatot, melynek célja, „az emberi faj fenntartása”. „Azért, hogy a világ be legyen népesítve, mivel hogy az Örökkévaló kívánja, hogy belakjuk azt, miként írva van (Jesájá 45:18.): »nem pusztaságnak teremtette, hanem arra alkotta, hogy lakják…«. E kötelesség megtartásával marad fenn az emberiség, és adódik egyáltalán lehetőség a Biblia további parancsolatainak megtartására, hiszen »nem az angyaloknak adatott (a törvény), hanem az embernek””. (Talmud Bráchot 25b.)

Továbbá a gyermekáldás által teljesedik ki a házasság, ahogyan maga a Biblia tesz erről tanúbizonyságot Éva teremtése után (1Mózes 2:24.): „Ezért hagyja el a férfi az ő atyját és anyját és ragaszkodjék feleségéhez, hogy legyenek egy testté.” – Az egy testté válás pedig a közös gyermek nemzésével lehetséges.

 

Tilos az abortusz, de…

A fentieknek megfelelően általánosságban a zsidó vallási törvény tiltja az abortuszt. Ennek a konkrét tilalomnak a megfogalmazását a Talmud (Szánhedrin 57b) a Nóénak adott tilalomból vezeti le: „…aki ember vérét ontja az emberben…” (1Mózes 9:6.) – tehát az olyan vérontás is tilos, ahol az áldozat még (egy másik) „emberben”, vagyis az anyai méhben van.

 

De mint mindig, itt is a részletekben rejlik a lényeg. Konkrét esetben mindig érdemes egy hozzáértő rabbi véleményét kikérni A főbb szabályok:

 

  1. a) Az embrió „potenciális ember” és ezért tilos vérét ontani. Azonban csak „potenciális ember”, tehát amíg közte és az anya élete között kell választani, akkor az anya élete mindenképp előbbre való.
  2. b) Egészséges embrió abortusza tilos, mivel az embrió potenciális ember, és „a legtöbb magzat megmarad”.
  3. c) Ha teljes bizonyossággal lehet tudni, hogy a magzat súlyosan károsult, akkor egyes vallási szaktekintélyek szerint még természetes terhesség esetén is megengedett a mesterséges elvetélés.
  4. c) További vélemények azon az állásponton vannak, hogy negyven napos terhesség előtt az embrió kevésbé szigorú elbírálás alá esik, hiszen „negyven napig csupán víz az”(Talmud, Jövámot 69b).

Kattints ide és kérdezz a rabbitól!

  • Ez a mező az érvényesítéshez van és üresen kell hagyni.