Esti ima, Smá, gyertyagyújtás, mikve, omerszámlálás és a szédereste

A háláchában több olyan vallási előírás is van, melyeket éjjel kell elvégezni, ezért fontos meghatározni, hogy mikor kezdődik ez a napszak. 

 

Péntek esti gyertyagyújtás

Ezt a micvát mindenképpen napnyugta előtt kell megtenni, mert ha alkonyatkor gyújtunk, az már lehet, hogy szombatszegésnek számít a tűzgyújtás miatt. Elterjedt szokás 18 perccel a napnyugta előtt gyújtani (lásd Nité Gávriél – Sábát 1. kötet 72:4.), de leghamarabb csak plág háminchá után lehet (uo. 263:4.). Ha ugyanis korábban lobbantanánk föl a lángokat, akkor nem is látszana, hogy a szombat tiszteletére gyújtottunk gyertyát. Ebből a szempontból nincs különbség a péntek kora délután és a szerda reggel között…

Néhány gyakorlati példán bemutatva: múlt héten pénteken, április 29-én a gyertyagyújtás időpontja 19.34 volt, de már 18.27-től lehetett gyújtani. Június 24-én azonban, amikor 20.27-kor van a gyertyagyújtás ideje, nem lehet gyertyát gyújtani 19.10 előtt – ez a legkésőbbi plág háminchá kezdete ebben az évben.

Arra kell figyelni, hogy ha a napnyugta idejénél korábban gyújtja meg a nő a gyertyát, az azt is jelenti, hogy előrehozta a szombat bejövetelét. Így a gyertyagyújtás után már tilos szombaton nem megengedett munkát végeznie (uo., lásd még uo. 10.). A férfiak, akik nem gyújtanak gyertyát, a plág háminchá után elmondott esti imával ugyanúgy magukra veszik a szombatot, hiszen ezzel ezt az időszakot már az éjszakához tartozónak nyilvánították. Innentől szombaton tiltott munkát nem végezhetnek (uo. 261:4.; RSZ uo. 7.), elmondhatják a kidust és megkezdhetik az étkezést (uo. 267:2.).

A Sulchán áruch kommentárjai (Pri chádás 472:1.; Áruch hásulchán 242:5. végén) említik, hogy ősi askenáz szokás volt korán kezdeni a sábeszt, annyira, hogy még vacsora után el tudtak menni sétálni is „a Duna portan” a naplemente előtt (Trumát hádesen responsum 1. fejezet).

 

Peszáchi széder

Miközben a szombati szentséget magunkra lehet venni korábban (lásd RZS SÁ, Kuntrész ácháron 261:3.), már péntek délután, az egyiptomi kivonulás történelmi napját, niszán 15-ét nem lehet korábbra hozni. Ebből kifolyólag idén, a szombatra eső Peszách első estéjén lehetett gyertyát gyújtani és esti imát mondani plág háminchá után és ezzel magukra vállalni a sábeszi és a peszáchi szentséget, azonban a szédert magát nem lehetett megkezdeni 20.13 előtt, hisz azt csak azon a történelmi napon lehet ünnepelni, amikor őseink elhagyták Egyiptomot (uo. 472:1.).

Az egyik ismerősöm például elmesélte, hogy szédert megy tartani egy baráti társaság számára, ami 18.30-kor fog kezdődni. Azt tanácsoltam, hogy semmiképpen ne kezdje meg ilyen korán a szédert, mert azzal biztosan nem tenne eleget a micvának. Ha semmiképp nem lehet az előírás szerinti időben kezdeni, akkor kezdjék az estet étkezéssel és legkorábban naplemente után, 19.33-tól kezdje a szédert. Így legalább van rá ötven százalék esély, hogy az alkonyat már éjszakának számít, és kóser lesz a széder.

 

Omerszámlálás

Peszách második estéjétől kezdve 49 napot számolunk, amíg nem érjük el Sávuotot, a tóraadás ünnepét (3Mózes 23:15., 5Mózes 16:9.). Ezt a micvát szintén éjszaka kell végezni, a csillagok feljövetele után, amikor már biztosan benne vagyunk az új napban. A Tóra azt írja (uo.), hogy az omert Peszách második napjától számoljuk, attól a naptól, amikor a jeruzsálemi szentélyben bemutatták az omeráldozatot az új termésből. Mivel a mostani időben nem áll a Szentély, nincs áldozatbemutatás, így az omerszámolás micvája ma csak rabbinikus előírásra támaszkodik (RSZ SÁ 489:2.). A Sulchán áruch (uo. 12.) azt mondja, hogy ha a közösség alkonyat idején imádkozik, akkor már lehet számolniuk az omert, mert ez az idő megfelelő a rabbinikus micva teljesítéséhez. Emellett az elfogadott vélemény az, hogy egy kiskorú gyerek, akinek korán le kell feküdnie, már plág háminchától számolhat (lásd uo. 12. végén; Nité Gávriél – Peszách 3. kötet, responsum, 13. fejezet).

 

Megmerülés a női mikvében

A házasság során, amikor a hét tiszta nap után a nőnek el kell mennie a mikvébe, rabbinikus előírás, hogy csak éjszaka, a csillagok feljövetele után merülhet alá (uo. 197:3.). Ez rabbinikus előírás, ezért a csillagok feljövetelének időpontjára a legkorábbi számítást lehet figyelembe venni. Az általunk megjelentetett Zsidó naptárban ez „Csillagok feljövetele – Tánjá” megjelöléssel található és nagyjából tíz perccel van hamarabb, mint amikor az esti Smát el lehet mondani (a Zsidó naptárban ez a „Csillagok feljövetele – Cohen” megjelöléssel található). Nappal vagy naplemente előtt semmiképp nem lehet alámerülnie (lásd Gut sábesz 24. évfolyam 26. szám). Az egyetlen kivétel a menyasszony, aki először megy mikvébe, ő akár nappal is alámerülhet (uo. 3. RöMÁ).

Ezek alapján jól érthetővé válnak mindazok a fogalmak, amiket többek között a naptári vagy a „További budapesti időpontok” részben található. Remélem, ez az írás megkönnyíti a naptár használatát.

Oberlander Báruch

Megjelent: Gut Sábesz 24. évfolyam 35. szám – 2022. május 5.

 

Kattints ide és kérdezz a rabbitól!

  • Ez a mező az érvényesítéshez van és üresen kell hagyni.