Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija szerint ma már nem lehet tagadni a magyarországi zsidó élet növekvő jelenlétét.
Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbija a bécsi Wina zsidó magazinnak adott átfogó interjúban beszélt zsidó identitásának felfedezéséről, a magyar zsidó közélet kihívásairól, valamint az EMIH küldetéséről és finanszírozásáról. Az interjút a Neokohn szemlézte magyar nyelven.
A rabbi 13 éves koráig semmilyen vallási nevelést nem kapott, szülei csak kamaszként tudták meg saját zsidóságukat. Az identitáskeresés az 1989-es rendszerváltás után indult el nála. Ekkor találkozott először zsidó vallási közösséggel és tanulmányokkal. „A kommunizmus alatt a vallás nem volt része az identitásnak” – emlékezett vissza.
Tanulmányait Izraelben, az Egyesült Államokban és Franciaországban végezte, mégis hazatért Magyarországra, hogy közösséget építsen.
„Kötelességemnek éreztem, hogy visszatérjek és megosszam mindazt, amit megtanultam”
– fogalmazott.
11 zsinagógát tart fent az EMIH
Az EMIH célja a zsidó vallási élet feltételeinek biztosítása. Ma már 11 zsinagógát tartanak fenn, két iskolát működtetnek, hat kóser éttermet üzemeltetnek, valamint idősotthonok és az általa alapított Milton Friedman Egyetem is része a közösségi hálózatnak. Köves szerint nemcsak adományokból, hanem piaci alapú tevékenységekből, például szociális intézmények és ipari vállalatok működtetéséből tartják fenn magukat.
Köves Slomó
A Mazsihisz és EMIH közötti feszültségekről a rabbi úgy nyilatkozott:
„Fontos, hogy tiszteljük és elfogadjuk egymást. Két zsidó közösség létezik, amelyek különböző életmódot akarnak. Ezt el kell fogadni.”
Köves Slomó: javul az együttműködés a Mazsihisszel
Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a Mazsihisz új vezetésével javult az együttműködés, különösen az antiszemitizmus elleni közös fellépésben a Tett és Védelem Alapítvány keretében.
A Soros György elleni kormányzati kampány kapcsán Köves elutasította az automatikus antiszemitizmus-vádat: „Ez leegyszerűsítő, populista kampány volt, de attól még nem biztos, hogy antiszemita. A felmérések szerint a lakosság 98 százaléka nem tekintette Sorost zsidónak.”
A rabbi végül hangsúlyozta:
„Célom az, hogy mindenkinek, aki szeretné, lehetősége legyen kóser étkezésre, imára és a szombat megtartására.
Amikor fiatal voltam, erre nem volt lehetőség. Ma már van.”
Forrás: Neokohn – Köves Slomó: A zsidó élet újraépítése nem vita kérdése
További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.