Mi történik, ha egy művész nem vászonnal, hanem rozsdás fémlapokkal dolgozik? Ha a kezet, ezt az egyszerre hétköznapi és szakrális motívumot emeli központi témává? Klimó Péter Bocsánat című kiállítása nemcsak anyaghasználatával, hanem témaválasztásával is különleges. A szentendrei Cháj Galériában még látogatható tárlat egyszerre szól az emberi esendőségről, az önreflexióról és arról, hogyan válhat a bocsánatkérés nemcsak gesztussá, hanem művészetté. A kiállításról, a gyűjtés szenvedélyéről és a zsidó identitás lenyomatáról Myers Mendy rabbival, a galéria vezetőjével beszélgetett Szerémi Nóra.
Rozsda, fém, kézfogás és megbocsátás – ezek az elemek állnak Klimó Péter Bocsánat című kiállításának középpontjában, ahol az anyag nemcsak hordozófelület, hanem jelentéshordozó is. A Cháj Galéria különleges tárlata nem pusztán műalkotásokat mutat be, hanem kérdéseket vet fel: mit kezdünk a hibákkal – az életben, a kapcsolatokban, a múltban? Myers Mendy szerint a bocsánat nemcsak emberi, hanem kulturális érték is, amelyet a művészet nyelvén újra meg lehet tanulni.
Myers Mendy rabbi és a művészet
Szerémi Nóra: Április 27-én volt Klimó Péter a kortárs magyar művészet egyik kiemelkedő alakjának a Bocsánat című kiállításának a megnyitója a szentendrei Cháj Galériában. De mielőtt eljutnánk ide, engem az érdekelne még, hogy a képzőművészet, vagy a festészet az, ami jobban érdekel vagy vonz téged, illetve mi az, ami megfog, amitől az alkotások gyűjtése szenvedéllyé alakult?
Myers Mendy: Egy kicsit másik irányból közelíteném meg a kérdést. Az én családomban sok zenész van, ez egy erősebb oldal a családomban, én kimaradtam ebből sajnos. De többen kérdeztek, hogy miért keresem és miért állítom ki a zsidó származású művészeket és nem pedig a zsidó művészeti alkotásokat.
Ha valaki tudni szeretné, hogy mi az a zsidóság, az nagyon egyszerű: van egy könyv, elég híres: a Tóra.
Ki kell nyitni és onnan kiderül, hogy mi az a zsidóság. A zsidóságot én is a Tórából merítem, ami viszont a Cháj Galéria kapcsán engem érdekel, hogy miből fakad az egyén zsidó identitása. Évezredek óta, sokan vitatkoznak arról, hogy mi az a művészet. Nekem az egyik feltétele, hogy látszódjon az alkotásban a művész identitása.
Első ránézésre különleges alkotások
Sz. N.: Térjünk át akkor Klimó Péter kiállítására. Mit gondoltál az alkotásairól, amikor először találkoztál vele?
M. M.: Amikor Klimó Péter megmutatta a műveit, azonnal megfogtak. Az első, látszólagos különbség, azokhoz képest, amiket eddig láttam, hogy Klimó nem fest vászonra. Hanem olyan rozsdás acélra, vagy fémlemezekre, ami építkezésén és más helyeken talált. Nem használ sok színt, viszont használja a rozsda foltokat, az anyag profiljait és beleilleszti azokat a képbe.
A kiállítás csak a kézről szól. Csak a különböző kézfogások látszódnak, amiket lehet az imádkozáshoz hasonlítani. Ott van 11 kép, és mindegyik más. Megható látni, hogy csupán egyetlen kézfogásba mennyi emóciót lehet belevinni, mennyi érzést, üzenetet.
Az érzelmek úgy kelnek életre, hogy közben látjuk az alanyok arcát, nem ismerjük az embert.
A régi anyagok értékének megbecsülése
Sz. N.: Klimó Péter fa- és fémlemezek felhasználásával hoz létre ugye műalkotásokat. Klimónak a munkái mindig is az anyagok tiszteletére és a múlt lenyomataira építettek, és ezúttal sincs ez másként olvasható egyébként a bemutatkozó anyagban. A képek a bocsánat fogalmát dolgozzák fel, különös figyelmet fordítva arra hogy az emberi érzelem, a megbocsátás és az önreflexió miként találhat kifejezést a legkülönbözőbb anyagokban is foglalkoznak. A bocsánat az miért fontos szó neked illetve mondjuk a művésznek, ha beszéltetek erről?
M. M.: A művésszel nem, szokásos módon ő sem szeret beszélni a saját alkotásairól. Azt mondja, hogy nem szeretné ráerőltetni a nézőre az ő álláspontját.
A kiállítás számomra azért fontos mert felhívja a figyelmet a régi anyagok értékére. Most azon az úton száguldunk, hogyha valami tönkrement, akkor vegyünk egy újat. Általában még anyagilag is jobban megéri, mint a régit javíttatni. Megfeledkeztünk az anyagok tiszteletéről, amit könnyen átvetítünk az élet más területeire is.
Ha egy párkapcsolatban, vallási életben vagy a mindennapi életterületen hibáztunk, akkor nagyon könnyű azt mondani, hogy az nem működik, és nem próbálom meg megjavítani, működőképessé tenni, hanem továbbállok. Szerintem ezzel a mentalitással rengeteg értéket veszítünk nap mint nap.
Az, ami újraépítünk egy hiba után, sokkal szebb, sokkal különlegesebb és mélyebb, mint az új. Akkor is, ha az új szebben csillog-villog és látványosabb.
A kiállítás még hónap végéig látogatható vasárnaptól csütörtökig délelőtt 10 és délután 6 óra között. Bővebb információ a zsidóprogramok.hu oldalon keresztül.
Szerémi Nóra a Nyitány műsorvezetője és Myers Mendy rabbi teljes beszélgetése visszahallgatható a Klasszik Rádió archívumából.
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.