Kedves Báruch!
Számos alkalommal esett már szó arról, hogy technikailag milyen módon lehet bizonyos micvákat betartani. De felvetődhet a kérdés, hogyan járjon el az, akinek szélsőségesen rossz anyagi körülményei miatt van ilyen problémája. Válasszon a micva figyelmen kívül hagyása vagy a megalázónak érzett segítségkérés között? Nyilván napjainkban is előfordul ilyen élethelyzet.
Üdvözlettel
István
Kedves István!
A Smában, a „Halljad, Izrael” imában, az első vers után, amivel kihirdetjük az egy Istenbe vetett hitünket, azzal folytatjuk (5Mózes 6:5.), hogy „Szeresd az Örökkévaló Istenedet teljes szíveddel, teljes lelkeddel, teljes mindeneddel”. Azt mondja a Talmud (Szánhedrin 74a.), hogy a „teljes lelkeddel” azt jelenti, hogy akkor is ragaszkodni kell a Tóra előírásaihoz, ha ezért megölnek. A „teljes mindeneddel” pedig egy olyan helyzetre vonatkozik, amikor ugyan életben hagyják az embert, de az egész vagyonát föl kell áldoznia a zsidóságáért.
Tiltó parancsolat áthágása
Ennek kapcsán azt mondja a RöMÁ a Sulchán áruchban (Orách chájim 656:1., Jore déá 157:1.), hogy ez egy tiltó parancsolat áthágásának az elkerülésére vonatkozik, amiért fel kell áldoznia az embernek az egész vagyonát – ami azt jelenti, hogy anyagi veszteség veszélye nem ad felhatalmazást arra, hogy aktívan megszegje az ember a parancsolatokat.
A Misná brurá (uo. 10.) egy aktuális példát is hoz erre: az ember nem szegheti meg a szombatot munkával, még akkor sem, ha ezáltal elveszíti az állását és az egész vagyonát. További példaként fel lehet hozni, hogy az ember nem fogyaszthat nem kóser húst, még akkor sem, ha nagyon drágán lehet csak beszerezni a kóser húst (itt természetesen nem lehet hivatkozni az életmentésre, mert hús nélkül is életben tud maradni az ember, akár zöldséggel és gyümölccsel is).
A tiltó és tevőleges parancsolatok különbsége
Látjuk azonban, hogy a RöMÁ különbséget tesz a tiltó és a tevőleges parancsolat között és azt mondja, hogy a tevőleges parancs megtartásáért az embernek legfeljebb a vagyona 10%-át kell feláldoznia (MB uo. 8.), nem az egészet, mivel ebben az esetben csak passzívan hágja át a parancsolatot, nem aktívan (uo. 9.).
Például, ha elérkezik szukkot ünnepe és nem tudja lengetni a csokrot, mert csak nagyon drágán tudná megvenni. Még akkor sem kell a teljes vagyonát az ünnepi csokorra áldoznia, ha nincs a városban más, akinek a csokrával teljesítheti a micvát.
Ha azonban aktív cselekedettel szegi meg (pl. felvesz egy négyszögletes ruhát, amin nincs cicesz – 4Mózes 15:38.), azt, úgy tűnik, ugyanúgy nem szabad.
Áldozatot kell hozni a micvákért
A Zohár szerint (Trumá 162b-163a., Böhár 108a.) egy micva teljesítéséért mindenképp áldozatot kell hozni azzal, hogy az ember költ rá, másként nem tökéletes a micva. Ezért azoknak a micváknak a teljesítéséhez, amelyek pénzbe kerülnek, az ember ne próbáljon ingyenes utat keresni.
A micvák teljesítése kapcsán mindig emlékezni kell arra, amit a Midrás mond: ha az ember egy kicsit is igyekszik, Isten sokat segít rajta.
Kívánom, hogy senki ne kerüljön olyan helyzetbe, amelyben nem tudja kifizetni egy micva megtartásának költségeit!
Oberlander Báruch
