Ászárá bötévéti böjt
A tévét 10-i böjttel Jeruzsálem polgári i.e. 424-es ostromára emlékszünk. Jeruzsálem körülzárása a kezdete volt annak a folyamatnak, amelynek a vége Szentély lerombolása volt. Dávid Ábudráhám rabbi (14. sz., Spanyolország) azt írja (Ávudráhám 254. oldal; idézi Bét Joszéf, Orách chájim 550:[3.]), hogy mivel az ostrom volt az, ami elindította a folyamatot, aminek a végén a Szentély elpusztult, ezért bizonyos szempontból ez a legsúlyosabb része. Ezért ez lenne az egyetlen böjt a jom kipuron kívül, amit akkor is idejében tartanánk meg, ha szombatra esne, nem úgy, mint a többi böjt, pl. tisa böáv, áv hó 9., amiket eltolunk vasárnapra, ha szombatra esnek (Sulchán áruch OC 550:3.). Csakhogy ez a böjt nem eshet szombatra a naptár sajátosságai miatt.
A böjt megtörésének ideje
Visszatéve a kérdéshez, ami most már nem érinti a Vasvári zsinagógát, mert a közösség tagjainak kérésére idéntől a gyertyagyújtás után 10 perccel imádkozunk a téli időszakban.
Vita van a törvényhozók között, hogy ha péntekre esik egy böjt, akkor meg kell-e várni a böjt végével a csillagok feljövetelét, vagy meg lehet-e szakítani a böjtöt, miután idő előtt elmondták az esti imát. Az elfogadott vélemény a Sulchán áruchban (uo. 249:4. RöMÁ) az, hogy egy magánember böjtjét meg lehet szakítani az esti ima elmondása után, de közösségi böjt megtörésével meg kell várni a csillagok feljövetelét.
A böjt pirkadattól (uo. 564:1.) a csillagok feljöveteléig tart (uo. 562:1.), nem függ az esti imától, azonban technikailag nehéz befejezni a böjtöt pénteken az esti ima előtt. Ennek oka, hogy a szombat bejövetele után nem szabad semmit enni vagy inni, amíg az ember nem mond kidust egy pohár borra, ezzel szentelve meg a szombatot (uo. 271:4.). Csakhogy a kidus akkor érvényes, ha közvetlenül elmondása után egy étkezés következik (uo. 273:1.). Azonban nem lehet étkezést kezdeni az esti ima elmondása előtt (uo. 235:2.), mert ezt a talmudi bölcsek megtiltották (Bráchot 4b.), mégpedig azért, hogy miután az ember nekiült a vacsorának, nehogy elfeledkezzen arról, hogy nem mondott esti imát.
Hogyan lehet mégis megtörni a pénteki bötjöt?
Ha az embernek nehezére esik még több órát böjtölni, akkor a háláchá (uo. 232:3.) megengedi, hogy egy tojásnyi süteményt vagy kenyeret egyen, és erre már mondhat kidust, de mégsem lesz annyira nagy étkezés, hogy miatta elfelejtse az esti imát.
Ha valaki mégis szeretne többet enni a böjt végén, de még az esti ima előtt, akkor ki kell jelölni egy zsidó őrt, és nem vesz részt az étkezésen, aki majd figyelmezteti a többieket, hogy mondják el az esti imát (lásd SÁ RSZ 431:11.). Ezt meg lehet úgy is oldani, hogy felváltva esznek: először az egyikük az őr, aki nem eszik, aztán a másikuk az őr és ő nem eszik.
Természetesen az is megoldás lehet, hogy valaki egymagában imádkozik, a közösség nélkül, majd aztán kidust csinál és eszik, ilyenkor azonban később nem tud a közösséggel is együtt imádkozni, csak a minjenben mondandó részekre tud áménnel felelni. Azonban, ha ő a közösség rabbija és/vagy az előimádkozó, akkor ez az út nem járható számára, mert nem tudná vezetni az imát.
Milyen más különleges előírásai vannak a pénteki böjtnek?
Jom kipur és tisá böáv kivételével minden böjt reggel kezdődik, és lehet ezeken a napokon mosakodni (uo. 550:2.). Azonban írva van, hogy az istenfélő ember jobb, ha a többi böjtnapon sem mosakszik (Misná brurá uo. 6.). Ám, ha a böjt péntekre esik, akkor szabad rendesen mosakodnia mindenkinek a szombat tiszteletére (uo.).
Ha a szombati főzésnél meg kell kóstolni az ételt, akkor a böjt alatt is meg lehet kóstolni, anélkül, hogy lenyelnénk a falatot (uo. 567:1.).
A harmadik különlegesség, hogy a minchá imában, mivel közel van a szombathoz, a tóraolvasását megtartjuk, az Ámidában minden böjtölő mondja az ünnepnapokra vonatkozó betoldást, azonban a Táchánun ima és a hosszú Ávinu málkénu, ami máskor része a böjti imának, a pénteki böjtnapokon elmarad (Misná brurá uo. 11.).
Mindenkinek könnyű böjtöt kívánok!
Oberlander Báruch
Megjelent: Gut Sábesz 26. évfolyam 14. szám – 2023. december 14.
