Elsőként arra kérem, tisztázza, hogy mitől is zsidó egy zsidó temető!
A temető nem egy raktár, nem egy olyan hely, ahova jobb híján tesszük a holttesteket, amelyektől meg kell szabadulni. Itt adjuk meg a végső tiszteletet az elhunytaknak. A zsidó temetés pedig még ennél is több, az egy vallási szertartás, a zsidó temető pedig egy szent hely. Ezért van, hogy mikor egy földterületet kijelölnek zsidó temetőnek, akkor azt meg kell szenteli. Körbejárni, zsoltárokat és imákat mondani, a résztvevők aznap böjtölnek, stb. (lásd Nité Gávriél – Ávélt 2. kötet 95. fejezet). Egyszóval megszenteljük a helyet. Zárójelben jegyzem meg, hogy sok vidéki zsidó temetőnél felmerült a háború után, hogy a temető fel nem használt területével mi legyen, mert a temető annyira szent, hogy nem is lehet eladni belőle sok vélemény szerint olyan, „mint egy zsinagóga”1. A temetés maga pedig egy vallási szertartás, aminek pontos menete és előírásai vannak. Vannak szakrális állomásai az életnek, a brisz, a bár micvó, és ugyanígy halál is.
A zsidó temetésnek is megvannak a maga rituáléi, melyek egyaránt vonatkoznak magára a temetésre és arra is, hogy mindez egy zsidó temetőben legyen. A zsidó temetőnek a fent említettek mellett az is feltétele, hogy ott zsidó vallásúak nyugodjanak. Ha ezt megszegjük, akkor a már ott nyugvók végakaratát szegjük meg (visszamenőleg).
Olyan ez, mint pl. a minjen, amelybe zsidó vallásúakat számolunk be. Ha tízen vagyunk, de nem mindenki zsidó, és mégis úgy teszünk, mintha mindenki megfelelne ennek a feltételnek, akkor tulajdonképpen magunkat és a többieket tévesztjük meg.
Ahogy egy rabbiban fel se merülhet, hogy egy nem-zsidó vallásút beleszámoljon a minjenbe, ugyanígy az sem, hogy valakit zsidó rítus szerint nem-zsidó temetőben temessen el, sem pedig az, hogy egy nem-zsidó vallású elhunytat zsidó temetőben temessen el.
Ezzel együtt fontos hangsúlyozni, hogy a zsidó jog kifejezetten kötelességként rója nem-zsidó vallásúak eltemetését is a zsidó közösség tagjaira. Ez a kötelesség mindenkire vonatkozik. „Nem-zsidó halottakat a zsidó halottakhoz hasonlóan kötelességünk eltemetni…” írja a Talmud (Gitin 61a. és Rási uo.).
Értesüléseink szerint ennek kapcsán nyilatkozta azt, hogy az ilyen eljárás sérti a már ott nyugvó halottakat.
Nem, sértésről nem beszéltem.Eredetileg az angol nyelvű Hámodiában2 nyilatkoztam szó szerint – magyarra fordítva –, hogy „Több, mint százezer zsidó van ott eltemetve, és ők azért vették a sírhelyüket, hogy más zsidókkal együtt legyenek eltemetve. Nem-zsidókat idetemetni az mindegyikük meglopása”. (Ez eredetileg angolul hangzott el, a más médiumokban megjelent fordításokért nem tudok felelősséget vállalni.) Ha valaki zsidó temetést szeretne, annak előfeltétele, hogy ez zsidó temetőben történjen, zsidó temető pedig többek közt azért zsidó temető, mert ott kizárólag a közösség tagjai nyugszanak. Ha ezt megszegjük, akkor azzal az ott nyugvókkal, sőt a jövőben oda temetettekkel szemben követünk el kegyeletsértést. Ráadásul ez nem csak háláchá, bibliai tilalom (3Mózes 19:11., 25:17.), hanem sima polgári jog. Ők valamilyen feltételekkel vásároltak sírhelyet, és ezeket nem lehet utólag megváltoztatni, sértené a vásárlói jogaikat.
Hamvasztásról is szólnak híresztelések. Sokan elborzadnak ennek a gondolatától a Holokauszt után, de van ennek vallási tilalma is?
Ha a temetésnek csak az lenne a lényege, hogy eltüntessük a maradványokat, akkor jó lenne a hamvasztás is. De ahogy mondtam, a temetés is egy rítus és a háláchá tiltja a hamvasztást, a holttest elégetése halottgyalázás (lásd írásom: Tél tálpijot 2. szám 6-8. oldal). A Kozma utca esetében tudni kell, hogy a hamvasztás tilalmáról 1932-ben döntött a neológ vallási vezetőség3 és csak az Állami Egyházügyi Hivatal nyomására4 kezdtek 1965-ben „ideiglenesen” urnás temetést csinálni, de csak elkerítve a temető többi részétől.
Miért fontos, hogy ennek kapcsán nyilatkozzon egy külföldi zsidó lapnak?
A Hamodia – ahogy korábban már más magyarországi témákkal kapcsolatban is – megkeresett a téma kapcsán, mert külföldön nagyon nagy vihart kavart ez a hír. Erről az esetről történetesen azért tudtam, mert egy zsidó vezető nem sokkal korábban felhívott, és elmondta, hogy egy vallási vezető jelenlétében nem-zsidót temettek a Kozma utcai zsidó temetőben, a helyszínen meg is mutatta, hogy melyik sírról van szó. Később a jelenlegi fenntartó több embere meg is erősítette nekem, hogy az elhunyt sehol nem tért be zsidónak.
Külföldön nagy rabbik is figyelemmel követik a magyar zsidóság életét, annál is inkább, mert sokan közülük magyar származásúak. Ez az eset nagyon rossz hírét keltette a magyar zsidó közösségnek, hiszen egy évezredek óta fennálló alapvető érték, a kever Jiszráél, sérült. Mostani izraeli utamon számos nagyhírű rabbival találkoztam, akik reményüket fejezték ki, hogy nem lesz ebből bevett gyakorlat.
1 Möláméd löhoil responsum, Jore déá 106. fejezet; Chátám Szofér responsum, Jore déá 335. fejezet; 2 Címe: http://hamodia.com/2016/11/01/controversy-alleged-non-jewish-burials-budapests-kozma-street-cemetery/; 3 Magyar zsidó szemle 1932. 111–113. oldal; 4 Forrás: http://acenter.hu/Kozma-utcai-izraelita-temeto-budapest-7744/