A hetiszakaszok kialakítása
A bölcsek előírták, hogy egy év alatt kell felolvasnunk az egész Tórát (lásd Maimonidész, Az ima szabályai 13:1.). Ehhez hetiszakaszokra, párásákra bontották a szöveget.
A szakaszok a szökőév hosszához vannak kialakítva, amikor eggyel több hónap van az évben, ezért előfordul, hogy egy héten két szakaszt egyben olvasunk fel. Az idei, 5780. évben hét ilyen összevont hetiszakasz van (polgári dátum szerint: 2020. március 21., április 25., május 2. és 16., július 4. és 18., valamint szeptember 12.).
Ha elmarad az olvasás…
Tórát olvasni csak minjenben, tíz, bár micvó kort már elért zsidó férfi jelenlétében lehet. Ha nincsenek elegen, elmarad az olvasás. Ilyen esetben mindenkinek magának kell szombatonként az adott szakaszt a nyomtatott chumásból (Mózes öt könyve) elolvasnia (Kcot hásulchán 25:14. végén), de ez nem helyettesíti az igazi felolvasást.
Mit és hogyan pótolhatunk? – a Mágen Ávrahám véleménye
A Sulchán áruchban (OC 135:2. RöMÁ) azt olvassuk, hogy az elmaradt tóraolvasást pótolni kell. Eszerint, ha egy szombatot kihagytak és nem olvastak a hetiszakaszt a közösségben, akkor a következő héten pótolni kell az akkor soron levő párásával együtt.
Azt mondja a Mágén Ávrahám (uo. 4.), hogy pótolni csak egy szakaszt lehet legfeljebb, ahogy imából is csak egyet pótolunk, nem kettőt, (ha ugyanis véletlenül kihagytuk a napi három imából valamelyiket, akkor a következő imánál pótolhatjuk. Ha több ima maradt ki, akkor csak a legutolsót pótoljuk úgy, hogy először elmondjuk az aktuális imát és utána a kimaradtat – SÁ uo. 108:1.).
Egy további alapelv, hogy olyan hetet, amikor kettős hetiszakaszt olvasunk, nem lehet pótolni, mert akkor három párását kéne egyszerre olvasnunk, ami nem megengedett. Vagyis, ha elmaradt egy hetiszakasz, akkor azt a következő héten felolvasva tulajdonképpen olyan, mintha kettős szakaszunk lenne azon a héten – ezért lehet egyet pótolni, de többet nem.
Arra sincs lehetőség, hogy egy kettős hetiszakasz második felét pótoljuk a következő héten – hogy legalább az ne maradjon ki –, mivel ezeket az összevont párásákat egynek tekintjük, ahogy azt a Mágén Ávrahám kifejti.
További kitétel, hogy nem lehet a Biblia egyik könyvének utolsó szakaszát a másik könyv első szakaszával összevonni. De utóbbi kérdésben nincs konszenzus a háláchikus irodalomban, és van olyan vélemény, ami megengedi (MáHáRáM Sik responsum OC 335. fejezet).
A fenti elv alapján, miszerint a hetiszakasz pótlása hasonlít az ima pótlásához, ha egyik hétről át kell vinni a másikra egy szakaszt, akkor először az aktuális hetiszakaszt kell felolvasni és aztán az előző hetit (Chánoch Kohén rabbi: Olát Kohén 4:6.).
Mit és hogyan pótolhatunk? – Jichák ben Móse rabbi véleménye
Ez azonban nagyon furcsa megoldás lenne, és az első forrás, ami elmaradt hetiszakaszok felolvasásáról szól, nem is ezt az érvelést említi. Ez a vélemény a 13. századi bécsi Jichák ben Mose rabbitól származik. Többkötetes, hatalmas háláchikus összefoglaló munkájának, az Or záruának a szombati törvényekről szóló részében (45. fejezet, ídézi a Misná brurá uo. 8.) említ egy Kölnben történt esetet, amikor Eliezer ben Reb Simon rabbi zsinagógájában nem tudták befejezni az Emor hetiszakaszt. A rabbi úgy döntött, a következő héten először felolvassák az Emor hetiszakaszt (3Mózes 21–24. fejezet) és utána térnek rá a Böhár szakaszra (uo. 25:1–26:2.), ami az adott héten aktuális lenne.
Érdekes módon ő egyáltalán nem beszél pótlásról, hanem a lemaradás behozásaként tekint a korábban elmaradt párásák felolvasására, mivel azt mondja: a rendelet úgy szól, hogy sorrendben kell végigolvasni a Tórát minden évben. Ha a múlt hetit nem olvastuk fel, nem tudjuk felolvasni az e hetit, mert még nem tartunk ott. Ha ez így van, akkor természetes, hogy sorrendben kell olvasni a szakaszokat. Érvelését azzal támasztja alá, hogy ha az ünnep miatt kimarad egy szakasz, akkor is onnan folytatjuk a következő héten, ahol abbahagytuk.
(folytatása következik)
Oberlander Báruch
