Szia Báruch rabbi!
Lenne megint egy kérdésköröm.
Többször hallottam, hogy van egy neológ szokás, hogy ha nincs minjen, akkor kinyitják a tóraszekrényt és így „beszámítják”. Ez honnan ered? Ez egy neológ specifikus szokás, vagy máshol is van a világban? Itt akármennyi Tórát be lehet számolni?
És ennek van egy Chábád (?) változata, mégpedig, hogy egy bár micvó előtt álló fiú a hóna alá csap egy chumást. Ennek mi az eredete? Itt legfeljebb egy gyereket lehet beszámítani vagy többet is?
Péter
Kedves Péter!
Az ima nagyobb részét elmondhatjuk magunkban, akár otthon, akár a zsinagógában. Csak a közösségi részvételt igénylő imákról, mint pl. a kádis, amiben elhangzik, hogy „…s ti mondjátok rá ámén!”, állapították meg bölcseink, hogy legalább tíz nagykorú zsidó fiúnak vagy férfinak a jelenléte szükséges hozzá (Sulchán áruch RSZ 55:2.). Ez a minimum létszám, amit már közösségnek lehet nevezni, ennél kevesebb ember „nem lenne elég méltó” a közösségi imákhoz (uo. 5.).
Éppen ezért bosszantó a jelenlévőknek, ha csak kilencen jönnek össze, hiszen ilyenkor egy ember hiánya miatt szétesik a közösségi ima, nincs kádis, nincs tóraolvasás. Ha többen hiányoznak, akkor könnyebb elfogadni, hogy nem jött össze a minján, de amikor csak egy embernyire vannak a közösségi imától, akkor igyekeznek megoldást találni a helyzetre, pl. úgy, ahogy helyesen idézted is. Kérdés, háláchikusan mennyire elfogadhatóak ezek.
Kezdjük a tóraszekrény kinyitásával!
Ez egy közkeletű tévedés, ami egy talmudi félreértésen alapszik. A Talmud (Bráchot 47b.) ugyanis azt mondja Ráv Huná nevében „ha vannak kilencen és egy tóraszekrény, azt össze lehet adni”. A tóraszekrény természetesen azt jelenti, hogy egy tóraszekrény és benne egy Tóra. A Talmud szerint ráv Náchám rátámadt ráv Hunára ezért a véleményéért „A tóraszekrény az egy ember?! Hogy lehetne beszámítani” – kérdezte. A válaszból azonban kiderül, hogy teljesen másra utalt ráv Huná, esze ágában nem volt a tóraszekrényt beszámítani, egyszerűen csak rosszul fogalmazott.
Ez az egyetlen említése a rabbinikus irodalomban a témának, és sehol nincs nyoma, hogy bármilyen törvényhozó komolyan gondolta volna, hogy a tóraszekrény és a Tóra lehet a tizedik imádkozó, így nem meglepő, hogy sem a Sulchán áruchban, sem a kommentárjaiban nincs megemlítve. Ráadásul logikátlan, hogy miért lenne a nyitott tóraszekrény jobb, mint a csukott. Akár nyitva van az ajtaja, akár zárva, a tóraszekrény háláchikuson nem lehet tizedik.
A másik megoldás, hogy egy kiskorú gyerek egy chumással (Mózes öt könyve könyvformátumban) lehet tizedik, a Talmudban (uo.) is meg van már említve a zimun bencsolás kapcsán. Azonban a risonim, a középkori kodifikátorok között vita van róla (lásd uo. pl. RiF, Náchmanidész, Toszáfot, RITVÁ), hogy a háláchá elfogadja-e ezt az ima kapcsán is vagy sem. A következő részben ezzel a kérdéssel fogunk foglalkozni.
Barátsággal,
Oberlander Báruch
