Kedves Márti!
A háláchá több olyan dolgot említ, aminek kötött ideje van és vagy nappal kell csinálni (naplementéig) vagy este (a csillagok feljövetele után). Előbbire példa a tiflin-rakás (Sulchán áruch OC 30:2.), utóbbira az esti Smá Jiszráél… ima (Sámuel imája – Zsidó imakönyv 140–141. oldal) mondása (SÁ uo. 235:1.). Kivétel ez alól a mááriv, az esti ima, amit a korai bölcsek engedélyével az ún. plág háminchá után, vagyis naplemente előtt kb. egy órával már lehet mondani, ha a közösség együtt imádkozik [azonban a Bibliában előírt Smá mondása csak a csillagok feljövetele után érvényes, ezért ilyen esetben azt külön el kell mondani este is] (SÁ uo. 233:1., 235:1., Misná brurá 14.).
Péntek délután ugyancsak lehet szombatot fogadni naplemente előtt, sőt lehet kiddust mondani és elfogyasztani a sábeszi vacsorát is (SÁ uo. 267:2.). [Chászidok azonban az esti imát még hétköznapon is csak időben, a csillagok feljövetele után mondják (Sut Ádmor házákén 7. fejezet végén).]
Azonban meg kell különböztetni a sábeszt és a szombatot, hiszen noha a korábbi imádkozással és kiddussal el lehet kezdeni a sábesz vagy az ünnep szentségét, maga szombat vagy az ünnep napja mindenképp csak a csillagok feljövetele után kezdődik meg (lásd még SÁ RSZ 261:3. Kutrész ácháron 3.).
Hol ütközik ki ez a különbség a gyakorlatban? A szédernél, melyről bibliai előírás, hogy este kell csinálni. Ezért még ha korábban imádkoztunk is, magát a szédert csak a csillagok feljövetele után lehet elkezdeni (SÁ uo. 472:1.). Ez idén Budapesten az első Széder, pénteken 19.50-kor lesz, vagyis este nyolc előtt tíz perccel lehet megkezdeni a kiddust, korábban ugyanis még nincsen Peszách vagyis niszán 15.
A második este mindenképpen meg kell várni a szombat kimenetelét, ami 19.59-kor lesz, aztán gyertyát gyújtani, és csak utána kezdeni a Szédert (lásd még Máté Efrájim 599:2., Jom tov séni köhilcháto 1:14–15. és az 59. lábjegyzet).
Kóser Peszáchot kívánok, üdvözlettel:
Oberlander Báruch
