Egy külföldi ismerősöm múlt héten nálunk szállt meg és szerette volna használni az internetünket. Meglepődve látta, hogy a telefonja automatikusan kapcsolódott az alattunk lévő szálloda hálózatához. Mint kiderült, korábban már megszállt ott, és a telefonjában tárolódott az akkor kapott belépési kód. Feltette a kérdést, hogy most, amikor nem a szálloda vendége, van-e joga használni a wifijüket.
A „Ne lopj!” a Tóra egyértelmű utasítása, többször is előfordul különböző helyeken. Talmudi bölcseink szerint (Szánhedrin 86a.) a Tízparancsolatban (2Mózes 20:13., 5Mózes 5:17.) szereplő „Ne lopj!” az emberrablásra vonatkozik, más helyeken (3Mózes 19:11.) pedig a vagyontárgyak (pénz vagy más értékek) ellopását tiltja a Tóra (Talmud uo.).
A rabbinikus irodalomban azt találjuk, hogy másvalaki wifijét használni az engedélye nélkül lopásnak számít, akkor is, ha nincs jelszóval védve a hálózat, és akkor is, ha valahogy hozzájutottunk a jelszavához. Hiszen, ha elhasználunk valamennyit a befizetett pénzéért kapott adatmennyiségéből, akkor neki kevesebb marad (Lásd Journal of Halacha and Contemporary Society 56. szám, 2008, 61–66. oldal).
Azt hiszem, hogy ez ma egyre kevésbé aktuális, mert az otthoni előfizetések már általában korlátlan internethozzáférést biztosítanak, és teljesen mindegy, hogy 3 vagy 4 Gb-ot használ-e fel az ember. Azonban még mindig érvényes lehet az okostelefonokon levő internetre, ahol továbbra is elterjedt, hogy adott mennyiségű hozzáférést kapunk az előfizetésért.
Azonban még korlátlan internetre is igaz, hogy minél többen használják, annál lassabb lesz, hosszabb ideig tart egy nagyobb fájl letöltése stb. Ha pedig rákapcsolódunk, amíg a tulajdonos használja, akkor lelassítjuk az ő netét, ami szintén lopásnak számít. Ha azonban biztosan tudjuk, hogy senki nincs otthon, és nem lassítjuk senkinek az adatforgalmát, akkor lehet használni, amennyiben korlátlan az előfizetés (Derech háátárim 1. kötet 76. oldal, 2. kötet 176. fejezet).
Ehhez kapcsolódik az a talmudi elv, hogy nem szabad tiltakozni olyan helyzetben, ami az egyiknek hasznos, a másik pedig nem veszít rajta semmit (Bává kámé 20a.; lásd még Sulchán áruch, Chosen mispát 363:6.), feltételezve, hogy biztosan nem okoz hátrányt a másiknak – esetünkben pl. nem csinál semmi törvénytelent a másik fél IP címét használva. Hasonlóképpen gondolom, hogy a szállodának sem okoz semmi kárt, ha eggyel több ember nézi meg az emailjeit a hálózatukat használva.
Ez az internethasználat háláchikus szabályozása, a gyakorlatban emellett mindig vegyük figyelembe az ország szokásait és törvényeit ezzel kapcsolatban (de lásd Journal of Halacha uo. 66–73. oldal).
Oberlander Báruch
Megjelent: Gut Sábesz 24. évfolyam 5. szám – 2021. október 7.
