Tisztelt Rabbi!
A nyár folyamában felújítás zajlik nálunk. Az volna a kérdésem, hogy félbe kell-e szakítani a munkálatokat a tisá böáv előtti gyászidőszakban vagy sem.
László
Kedves László!
A gyász idején, amikor a jeruzsálemi Szentélyt gyászoljuk, több olyan dolog is tilos, amely általában örömteli esemény. Ezek között szerepel az építkezés és a felújítás is, mivel ez (legalábbis amikor véget ér…) nagy örömöt okoz (Sulchán áruch OC 551:2.).
Miért öröm az építkezés?
Az, hogy az építkezés örömteli dolog, abból is látszik, hogy a háláchá szerint (uo. 223:3.), ha valaki házat épített vagy vásárolt, akkor el kell rá mondania az örömteli eseményekre mondott sehechejánu áldást, amelyben hálát ad az Örökkévalónak, hogy megérte ezt a napot. [Amikor én magam vásároltam lakást, akkor nem mondtam áldást, mert nem jutott eszembe, de másokat sem ismerek, akik ilyen esetben elmondták volna az áldást (lásd Káf háchájim uo. 17.)]. Van olyan elképzelés (Torát Menáchem 5. kötet 236. oldal), hogy a házépítés öröme abból ered, hogy a Midrás (Tánchumá, Nászo 16.) szerint magának a teremtésnek is az volt a célja, hogy „az Örökkévaló azt akarta, hogy lakhelye legyen a világban”, ahogy házat is azért építünk, hogy otthonra leljünk benne.
A Sulchán áruch szerint (551:2.) a tilalom az „öröm-építkezésekre” vonatkozik, „mint pl. egy esküvői terem építese a gyermeke számára, vagy egy díszes építkezés”, vagyis egy már meglevő ház szebbé tétele. A Sulchán áruch Mágén Ávráhám kommentrája szerint (uo. 7.) valójában nem csak ez a fajta „öröm-építkezés” tilos, mert minden építkezés örömet szerez, ami nem szükségszerű ahhoz, hogy az embernek legyen hol laknia, tehát egy lakás bővítése, szebbé tétele, tisztasági festés stb. is ide tartozik.
Nem-zsidó vállalkozó munkája
Ha valaki kiadja a festés-mázolás feladatát egy nem-zsidó vállalkozónak, aki maga dönti el, mikor végzi el a munkát (káblánut), akkor elvileg megengedhető, hogy a nájn tégben is dolgozzon a felújításon, „de, ha meg lehet győzni arról, hogy máskor csinálja, akár egy kis pénzzel, akkor jöjjön áldás rá” (MÁ uo.).
Építkezés micva céljából
Zsinagóga építése vagy felújítása még a gyászidőszakban is engedélyezett (MÁ uo.). A RöMÁ hozzáteszi (uo.), hogy minden micvára irányuló építkezés engedett. Példaként azt említi a Misná brurá kommentár (uo. 14.), ha valakinek, akinek nincs még gyereke és tisa böáv után lenne az esküvője, ám ehhez fel kell újtani az esküvői termet, akkor ezt a munkálatot el lehet végezni, hogy ne szenvedjen halasztást a házasságkötés.
Mindezek ellenére jobb, ha áv 7. és áv hó 10. között (vagyis a tisá böávot megelőző és követő napon) még a megengedett építkezéseket is elkerülik (Nité Gávriél – Ávélut 1. kötet 28:3.).
Munka tisa böáv napján
Abban az esetben, ha nagy pénzveszteséget okozna az építkezés leállítása, akkor egyes esetekben folytatni lehet a munkálatokat még akár tisa böáv napján is, a reggeli ima és a gyászimák elmondása után. Ez azonban olyan speciális eset, amit egy kompetens rabbival mindenképpen meg kell előre beszélni (NG uo. 2.).
Az építkezési tilalom vége
A többi gyásztilalomhoz hasonlóan ezek az előírások is a böjtnap utáni délutánig tartanak, arra emlékeztetve, hogy a felgyújtott szentély, még másnap, áv 10. délelőtt is égett (SÁ uo. 558:1.).
Kívánom, hogy a Jóisten éljen az engedéllyel és építse fel a Szentélyt még ezekben a napokban, hisz ez biztosan micva építkezésnek számít, hogy véget érjen a zsidó nép gyásza és a böjtnapból örömnap legyen (Zchárjá 8:19.)!
Oberlander Báruch
Megjelent: Gut Sábesz 25. évfolyam 43. szám – 2023. július 20.
