Visszatérő kérdés, hogy egy zsidó tulajdonos boltja nyitva lehet-e szombaton, vagy egy zsidó tulajdonban levő gyár üzemelhet-e sábeszkor vagy ünnepnapon. A válasz azonban nem olyan egyszerű, mint amilyennek látszik és a teljes áttekintéséhez több szcenáriót kell áttekinteni. Az előző részben a zsidó alkalmazottak helyzetét tekintettük át.
Nem-zsidó alkalmazottak
A következő kérdés, hogy ha a zsidó tulajdonos nem megy be a gyárba vagy a boltba szombaton vagy ünnepnap, attól még a nem-zsidó alkalmazottak dolgozhatnak-e.
Bölcseink (Talmud uo. 150a.) tilalma értelmében ez ugyanúgy tilos, mert nem szabad egy szombaton tiltott munkát elvégeztetni egy nem-zsidóval. Részben mert olyannak számít, mintha a zsidó ember végezte volna (SÁ RSZ uo. 243:1.), másrészt mert ha nem-zsidó ember segítségével minden hétköznapi munkát elvégez az illető, akkor nem fog elszakadni a hétköznapi munkavégzéstől és ez arra fogja vezetni, hogy ő maga is tiltott munkát végezzen, sajátkezűleg (Maimonidész, A szombat szabályai 6:1.). Ezért csak nagyon speciális esetben és korlátozott munkák elvégzésére van lehetőség egy nem-zsidó segítségével (lásd még A rabbi válaszol 1. kötet 31. fejezet). Ezek között nem szerepel egy bolt vagy egy gyár nyitvatartása, így azokat nem szabad működtetni még akkor sem, ha nem-zsidó alkalmazott dolgozik bennük.
A pénzkeresés tilalma
További tilalom vonatkozik arra, hogy szombaton pénzt keressen az ember – ezt a bölcsek tiltották meg (SÁ RSZ uo. 306:11.), mivel ez hasonlít az adásvételi tranzakcióhoz és ez is könnyen vezethet adatok rögzítéséhez.
Emiatt, ha teljesen tiltott szombati munkavégzéstől mentes is a nyitvatartás, akkor is tiltott, mert nem szabad pénzt keresni. Ezért is problémásak a szombaton is nyitva tartó webshopok. Még akkor is, ha nem kell feltételeznünk, hogy zsidók szombatszegéséhez fog vezetni a működtetésük, a pénzkeresés tilalma miatt akkor is tilos.
Rabbinikus vita van arról (lásd pl. Piszké tsuvot 252:2.; Derech háátárim 1. kötet 3:9.), hogy ennek hol vannak a korlátai, pl. van, aki szerint rendben van, ha nem folyik be szombaton a pénz a hitelkártyán keresztül, csak megrendelést lehet leadni, de a pénzmozgás csak szombat után fog megtörténni. De pl. egy amazonos boltban, ahol amint bejön a rendelés, az amazon alkalmazottai azonnal feldolgozzák és csomagolják az árut és leveszik a számláról a pénzt, az valószínűleg tilos.
Az elvegyült szombatok
Más a helyzet a folyamatosan zajló pénzkeresettel, mint pl. a lakáskiadás. A bölcsek (SÁ RSZ uo. 243:11.) megengedték, hogy egy lakást kiadjon egy zsidó ember egy hétre vagy egy hónapra, amibe akár több szombat is beleeshet, mivel nem számlázzuk ki külön-külön a napokat, hanem az egész időtartamot egyszerre. A szakkifejezése ennek a hávláá, ami azt jelenti, hogy elvegyülve, ami arra utal, hogy a szombat el van vegyülve a többi nappal. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy még ha napi szinten kell is elszámolni, akkor a szombatot hétvége címen a vasárnappal vagy a péntekkel együtt kell kezelni, hogy a szombat ne legyen külön kiszámlázva.
Felmerül a kérdés, hogy egy zsinagóga vagy egy hitközség kántora pl. hogyan kaphat fizetést azért, mert szombaton előimádkozik. Erre két lehetőség van (Smirát sábát köhilchátá 1. kötet 28:74.). Az egyik, hogy időről időre előimádkozik hétköznap is, másik, hogy nemcsak a szombati teljesítményéért, hanem az otthoni felkészüléséért is kapja a fizetést, így egyben el van számolva a szombat a hétköznapi munkájával együtt. Mindezek mellett van egy megengedőbb vélemény, hogy micva munkáért talán eleve meg van engedve, hogy megfizessék (uo.).
Nincs áldás a szombati bevételen
A zsidó hagyományok szerint (SÁ RSZ uo. 251:1., 299:19., 306:11.) az olyan pénzre, amit a zsidó tiltott körülmények között szerez szombaton, azon nincs áldás, és olyan kiadásokra fog elmenni, amelyek talán nem is keletkeztek volna, ha nem keres pénzt szombaton.
Kívánom, hogy mindenki annyi pénzt tudjon keresni a hétköznapokon, hogy fel se merüljön a szombati nyitvatartás gondolata.
Oberlander Báruch
Megjelent: Gut Sábesz 25. évfolyam 42. szám – 2023. július 13.
