Az első és a legfontosabb dolog, amit észben kell tartanunk, az amit a mááriv imában is elmondunk minden este. A második bekezdésben áll, ki hém chájénu vüore chjáméjnu, hogy a Tóra és a zsidóság az életünk. Azaz, ugyanúgy, ahogy az életből nem lehet kivenni szabadságot, nincs olyan, hogy az ember azt mondja, hogy most nyár van, és abból kiveszek két hetet, hiszen az élet folyamatos. Ez azt jelenti, hogy akárhol van az ember, akárhová is utazik, az élet az továbbmegy. Hasonlóképpen az ember nem vesz ki szabadságot a zsidóságból sem. Tehát, a zsidóság velünk jön, akárhol is legyünk. Mikre kell hát figyelnünk az otthonunkon kívül?


A kóserság

Az utazás szempontjából a legfontosabb a kóser étkezés kérdése, hiszen csak olyan helyre tudunk utazni, ahol ez megoldott. De ha esetleg valaki azt vállalja, hogy két-három napon keresztül csak friss zöldséget és gyümölcsöt eszik, semmi mást nem fogyaszt, akkor mehet olyan helyre is, ahol egyébként nem kapható kóser élelmiszer, hiszen a nem Erec Jiszráélból származó termények mind kóserek. De ha az ember szeretne meleg ételt, akkor elengedhetetlen a kóserság biztosítása.

 

A szombat

A másik fontos szempont a szombat. Sábeszkor nem szabad utazni, ezáltal ha valaki repül, akkor nem indulhat pénteken úgy, hogy berepül a sábeszbe. Ezentúl pedig, ahol az ember tartózkodik, ott is kell szombatot tartani. Sábeszkor nem azért veszünk fel szombati ruhát, mert megyünk zsinagógába és ott más zsidókkal találkozunk. Nem ezért illik szép ruhát öltenünk, hanem azért, mert a szombatot meg kell tisztelni. Ahogy a Tórában áll: „Emlékezzél meg a szombat napjáról, hogy megszenteljed azt” (2Mózes 20:8.) – mire azt mondja a Sulchán áruch (OC 262:4.) a Talmud (Sábát 113a.) alapján, hogy sábeszről szép ruhával kell megemlékezni. Ez tehát azt jelenti, hogy ha valaki akár egyedül is van a természetben, akkor is péntek délután felveszi a sábeszi ruháját. Nem azért, mert valaki fogja őt látni, hanem mert ő szeretné megtisztelni a szombatot. No de, nem elég a szép ruha, kell lennie szombati ételnek is. Szintén előírás, hogy kell enni finom ételeket (SÁ OC 291:1–6.), nem lehet csak vajas kenyeret enni. Szombaton kell ünnepi étkezést tartani, és megint csaknem azért, mert valaki figyelni fogja, hanem mert nyaraláskor is meg kell tisztelnünk a szombatot. Ezentúl pedig gondoskodnunk kell a szombati légkörről is, ezért illik olyan helyre utaznunk, ahol van minjen, ahol tudunk zsinagógában együtt imádkozni és a Tórát olvasni. Ez pedig még egy szempontot hoz, mely itthon, Budapesten egyébként nem merülne fel.

Kérdés, hogy hol van a zsinagóga, mert gyalog sem lehet bizonyos távolságnál többet megtenni a szállás helyünktől, tehát, hiába vállalná valaki szívesen, hogy a hegyi nyaralóhelyéről besétálna a városi zsinagógába, ezt nem tudja megtenni, mert nem szabad gyalogolni többet, mint 960 métert (SÁ OC 397:2.), ezt héberül úgy nevezzük, hogy t’chum sábát. (Az éruv t’chumin lehetőségére, mely az előző távnak a kétszeresét biztosítja, most itt nem térek ki, de egyébként egy több, mint 2 kilométer távolságra lévő zsinagóga esetében már ez sem segítene.)

Ha a szombati hangulat biztosított, akkor még arra kell figyelnünk, hogy milyen szállást foglalunk. Hogy lehet-e ott sábeszkor ki és be közlekedni, mert ha csak kártyával nyílik a szobánk ajtaja, akkor azt sábeszkor nem tudjuk használni, tehát szükséges, hogy manuális, kulcsos szobánk legyen. Erre előre kell figyelnünk.

 

Tóratanulás

És mit csinál egy vallásos zsidó, amikor nyaral? Sok időt szentelünk a Tóratanulásnak, mint ahogy a Smában is áll, „akár otthon vagy, akár úton jársz”, akkor is kell Tórát tanulni!

Oberlander Báruch

Megjelent: Gut Sábesz 23. évfolyam 43. szám – 2021. július 9.

 

Kattints ide és kérdezz a rabbitól!

  • Ez a mező az érvényesítéshez van és üresen kell hagyni.

Megszakítás