Érdemes elöljáróban tisztázni, hogy a pesti zsidók az erev (este) szót a sábesz vagy az ünnep előestéjének megnevezésére használják, tehát a naplemente utáni időszakra. Azonban mindenhol másutt – ideértve a magyar ortodox rabbik műveit is – az erev sábesz a pénteki napot jelenti, reggeltől napnyugtáig, az este már sábesz és nem erev. Ugyanígy azt a napot, amelynek estéjén a széder lesz, erev peszáchnak hívják reggeltől napnyugtáig, napnyugta után pedig már jantev, jom tov, ünnepnap van. Ebben a cikkben az erev szót a reggeltől napnyugtáig terjedő időszakra használjuk. (Lásd meg itt: zsido.com/vallanak-a-sirkovek/)

 

Elsőszülöttek böjtje

Ha a Peszáchot megelőző étkezésről van szó, elsőként az elsőszülött fiúkat kell említeni, akik a Sulchán áruch szerint (OC 470:1.) böjtölni szoktak ezen a napon, az elsőszülöttek halálának csapására emlékezve, amitől a zsidó elsőszülöttek megmenekültek. Aki elsőszülött fiú, vagy kiskorú elsőszülött apja (uo. 2. RöMÁ), annak vagy böjtölnie kell, vagy ki kell váltania a böjtöt egy szijum mászecheten (talmudi traktátus befejezési ünnepsége) való részvétellel (Nité Gávriél – Peszách 2. kötet 43:1.). Ha magunk nem is tanultunk, legalább meghallgatjuk a traktátus befejezését, és az ebből az alkalomból rendezett ünnepi kislakomától kezdve egész nap folytathatjuk az étkezést. Reggel felkeléstől a szijum végéig ebben az esetben is böjtölni kell (uo. 3.).

 

A chomécfogyasztás tilalma

Noha a Peszách csak napnyugtakor áll be, egy előírás már korábban, még a délelőtt folyamán életbe lép. Ez a choméc fogyasztásának tilalma (idén: 10:34.) (SÁ RSZ uo. 443:1.). Vannak, akik egész nap nem fogyasztanak chomécos ételt (Minhág Jiszráél Torá 3. kötet 471:2.), de ez nem elterjedt szokás, sőt egyesek szerint kifejezetten illik egy chomécos étkezést tartani, hogy ezzel jelezzük, csak a micva kedvéért hagyjuk abba a choméc evést (MJ uo.; NG uo. 41:8.). Emlékszem, gyerekkoromban édesapám nagyon korán ébresztett minket, hogy mihamarabb tudjunk imádkozni és még legyen időnk egy chomécos reggelit enni.

 

A maceszfogyasztás korlátai

Azonban nem csak chomécot, de maceszt sem szabad enni erev peszáchkor (nappal), vagyis olyan pászkát, amiből este a széder során fogunk fogyasztani, azért, hogy jobb étvággyal együk ezt az „új” ízt (SÁ RSZ 471:4.). A Jeruzsálemi Talmud szerint (Pszáchim 10:1.) maceszt enni erev peszáchkor olyan, mint a vőlegénynek a menyasszonnyal együtt lenni az esküvő előtt: egyik sem tudott ellenállni a vágyainak. Ezt idézi a Sulchán áruch is (uo.). Egyes vélemények szerint már előző este érvénybe lép a maceszevés tilalma (Mágén Ávrahám 471:6.).

Az elterjedt szokás azonban az, hogy az ünnepet megelőző két hétben, vagyis már niszán hó elsejétől nem fogyasztanak maceszt (Chok Jáákov 471:7.; NG uo. 2:10.). Ennél is szigorúbb a haszid szokás, amely szerint 30 nappal Peszách előttől, vagyis Purim napjától nem fogyasztunk maceszt (a lubavicsi rebbe: Igrot kodes 8. kötet 319. oldal; NG uo.). Ez a szokás csak a Peszáchra kóser maceszra vonatkozik, míg azt, ami peszáchi fogyasztásra nem alkalmas, azt lehet fogyasztani (NG uo. 11.) és ugyanígy lehet olyan főtt ételeket enni, amelyekhez maceszlisztet használunk (pl. maceszgombóc) (lásd uo. 44:10.).

Létezik olyan macesz, amely nemcsak lisztből is vízből áll, hanem tojás is van benne, ezt azonban (noha megfelelő kósersági engedéllyel szabad fogyasztani Peszáchkor) nem nevezhetjük a „szegénység kenyerének” (5Mózes 16:3.), ezért nem alkalmas arra, hogy a széderen fogyasszuk micva céljából (SÁ RSZ uo. 462:6.). Emiatt ugyan napközben még lehetne enni elvileg (uo. 471:4.), de jobb elkerülni (NG uo. 44:7.) az askenázi szokás alapján, miszerint ilyen maceszt egyáltalán nem fogyasztunk Peszáchkor ( uo. 462:7., 471:4.).

 

A máror és chárószet alkotóelemeinek tilalma

A chomécon és a maceszon kívül szokás, hogy nem eszünk olyat, ami a márorba és a chároszetbe kerül (saláta és torma, alma, körte és dió) mégpedig ugyancsak azért, hogy jobb étvággyal fogyasszuk majd este (lásduo. 471:11–12.; Piszké tsuvot 471:4.). A haszid szokás az, hogy az első és a második széder között sem fogyasztjuk a chároszet alkotóelemeit (Ocár minhágé Chábád – Niszán 96. oldal 39.; PT uo.).

 

Minden mást mértékkel

Mindezeken kívül bármit ehetünk napközben, ám nem ajánlott túl sokat fogyasztani, hogy ne teli hassal kezdjük a szédert, hanem úgy, hogy azért legyen étvágyunk. Ezért szokás, hogy késő délutántól már csak visszafogottan eszünk (lásd uo. 2.).

 

Oberlander Báruch

 

Megjelent: Gut Sábesz 25. évfolyam 27. szám – 2023. március 30.

 

Kattints ide és kérdezz a rabbitól!

  • Ez a mező az érvényesítéshez van és üresen kell hagyni.

Megszakítás