A Záchor szakasz felolvasása
A kérdés már a Purim előtti sábeszkor felmerült: hogyan tudják meghallgatni az ilyenkor kötelező Záchor-tóraolvasását (5Mózes 25:17–19.) azok, akik karanténba kerültek, például Izraelben vagy Amerikában? Bibliai előírás meghallgatni az Ámálékról szóló tórai szakaszt (Sulchán áruch OC 685:2., 7.), ugyanakkor az egészség megőrzése szintén bibliai előírás: „De őrizkedjetek nagyon lelketeket…” (5Mózes 4:15., 9.; a Talmud Bráchot 32b.). A Tóra nem írja le pontosan, hogy kell őrizni az egészséget egy adott helyzetben, ebben az egészségügyi szakemberek és hatóságok véleménye a mérvadó. Az azonban biztos, hogy nem szabad egy bibliai előírást egy másikért megszegni.
Két lehetőség volt a megoldásra: egyrészt, ha valaki Purimra már nem volt karanténban, akkor az aznapi tóraolvasással lehet a Záchor-tóraolvasást pótolni (Mágén Ávrahám 685. fejezet eleje). Ha még akkor is karanténban kellett lennie, akkor pótolhatja, amikor a hetiszakasz részeként olvassuk ezt a passzust egy fél év múlva, akkor gondoljon arra, hogy ezzel teljesíti a micvát (lásd Nité Gávriél, Purim 19:13.).
Megilá a karanténban
Eszter könyvét meghallgatni purimi előírás (SÁ uo. 687:1.). Nem lehet teljesíteni nyomtatott könyvből olvasva, csak a kézzel írt Eszter könyve tekercsből (BáCH uo. 961:4. Eszter 9:32. alapján; NG uo. 30:10.). Ha valakinek van ilyen tekercse és fel tudja olvasni, akkor a karanténban ez a legjobb megoldás a micva teljesítésére. Ha erre nincs lehetőség, akkor olyan helyről olvassa fel neki valaki, ahonnan lehet hallani a felolvasást, pl. az udvarból vagy a ház előtt az utcáról. Magasabb házaknál a lépcsőházban állhat az olvasó, a karanténban levők pedig az ajtón keresztül hallgassák (SÁ uo. 589:9. alapján).
Vannak, akik ilyen körülmények között is ragaszkodnak hozzá, hogy minjenben hallgathassák a Megilát (SÁ uo. 690:18. alapján). Ha látják egymást a karanténban levők és a kintiek, akkor közösen is alkothatnak minjent (SÁ uo. 55:14.), ha nem, akkor kívül legyen meg a tíz fő.
Ha semmilyen lehetőség sincs a felolvasás közvetlen meghallgatására, akkor a Sulchán áruch szerint az ember olvassa nyomtatott könyvből, áldás nélkül a szöveget – ezzel ugyan nem teljesíti a micvát, de legalább emlékezteti magát rá (SÁ uo. 691:10.; Mágén Ávrahám uo. 10. és Pri Mögádim uo.).
Megilá elektronikus
eszközökön keresztül
Felmerül a kérdés, hogy miért nem lehet telefonon keresztül, vagy pl. a Facebookon élő adásban hallgatva teljesíteni a micvát.
A választ erre a lubavicsi rebbe adta meg, 1964-ben. Mint írja (Sulchán Menáchem 3. kötet 319–320. oldal), aki ismeri a technológia működését, tudja, hogy amikor az ember egy mikrofonon vagy telefonon keresztül hallja egy másik ember hangját, az valójában egy, a gép által „utánozott” hangot hall, nem az emberét. A készülék jelekké alakítja a hangot, ami aztán a másik készülékben áll össze újra hanggá. Ebből a szempontból nincs különbség, hogy egy 100 évvel ezelőtti főkántor felvételét hallgatjuk, vagy egy facebookos élő adást: mindkét esetben a gép hangját halljuk, nem az emberét. A Sulchán áruch fenti utasítása alapján úgy gondolom, ennél még az is jobb, ha áldás nélkül elolvassa magának az ember emlékeztetőül a szöveget.
A Rebbe hozzátette (uo.), hogy „vannak tekintélyes rabbik, akiknek az a véleménye, hogy lehet telefonon keresztül, de sajnos az írásukból az derül ki, hogy azok, akik elmagyarázták nekik a technológia működését, súlyosan tévedtek”.
[Az utalás Chájim Elázár Schpira munkácsi rebbére (Minchát Elázár responsum 2. kötet 72. fejezet; lásd még Jörusát plétá 10. fejezet) és Moshe Feinstein rabbira vonatkozik (Igrot Mose responsum OC 2. kötet 108. fejezet, 4. kötet 126. fejezet), de Feinstein rabbi a gyakorlatban ennek ellenére sem engedte meg (de lásd uo. 91:4.).]
Vagyis itt nincs háláchikus vitáról, hanem egy technika megértéséről van szó, így a Rebbe véleményét fogadta el a rabbinikus világ döntő többsége ebben a kérdésben (lásd Cházon Ovádjá, Purim 56–57. oldal 17., 19. lábjegyzet; NG uo. 41. fejezet 3. lábjegyzet).
Oberlander Báruch