Újabb kisunokám, Sálom Dovber, Mussie leányom fia brit milá ünnepségét e hét szerdán, a Keren Or zsinagógában tartottuk, szűk körben. A szertartáshoz mi azt a méretes, szépen faragott széket használtunk, amit a körülmetélésekre készítettek, és melynek támláján az áll nagy héber betűkkel: „Ez Elijáhu széke.”
Mire szolgál ez a szék? A hagyomány szerint Élijáhu próféta minden körülmetélésen jelen van, emiatt őt „a brit, a szövetség angyalának” is hívjuk. Élijáhu jutalomként kapta meg ezt a feladatot, miután a saját szavai szerint (1Királyok 19:10.): „buzgólkodva buzgólkodtam az Örökkévalóért, a Seregek Istenéért, mert Izraél fiai elhagyták szövetségedet” (lásd Tur Jore déá 265. fejezet végén, Prisá uo. 25.). Ezért szokás számára egy külön széket előkészíteni (Sulchán áruch uo. 10.). A Keren Orban lévő szék azonban nagyban különbözik attól, amit gyermekkoromban, a brooklyni Williamsburgban sokszor láttam a pápai közösség brit milá szertartásain.
Ez felkeltette az érdeklődésemet, és háromféle szokást találtam a székről (Ocár hábrit 1. kötet 192. oldal 2. paragrafus):
Az első szerint a csecsemőt leteszik Élijáhu székébe, majd a szándák ölbe veszi és visszaül vele ugyanerre a székre.
A másik szokás a Zohárra hivatkozik (1:93a.), ahol az áll, hogy Élijáhunak „egy külön díszes széket” készítenek ki az ünnepségre, amelyet szóban ki is jelölnek: „Ez Élijáhu széke.”. Vagyis a szándák nem Élijáhu székébe ül le a babával, hanem egy másikra, a prófétáé pedig üresen marad.
A harmadik szokás kompromisszumot köt a két hagyomány között. Ilyenkor egy olyan széket készítenek ki a brit milához, amelynek két ülése van. A jobb oldali ülés Élijáhué, ide helyezik a csecsemőt, amikor behozzák a szertartásra, majd a szándák ölbe veszi és leül vele a bal oldali székrészre. Gyerekkoromból ilyen duplaszékre emlékszem, és valószínűleg ez volt az elterjedt Magyarországon.
A Chábád irányzat inkább az első szokást követi, és csak egy széket készítenek elő (lásd a lubavicsi rebbe: Igrot kodes 4. kötet 129. oldal), de vannak, akik a második szokást követik és két széket használnak, azonban a harmadik szokáshoz hasonlóan a két szék egyikét letakarják egy takaróval, így az egy széknek néz ki (Ászif minhágim vöhánhágot 123. oldal).
Mázl tovot kívánok Sálom Dovber unokámnak, és kívánom neki: „Ahogy megérett a szövetségkötésre, úgy érjen meg a tóratanulásra, a jó cselekedetekre és a zsidó házasodásra!” Omén.
Oberlander Báruch
